Martonyi: Magyarország akarja és bevezeti az eurót

Martonyi János magyar külügyminiszter, az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsának soros elnöke aláír egy dokumentumot a tanács ülésének kezdetén az Európai Tanács brüsszeli épületében 2011. február 21-én.
Vágólapra másolva!
Bár csatlakozási dátumot nem tudott mondani, de Martonyi János külügyminiszter egy német lapnak azt mondta, hogy Magyarország akarja és bevezeti az eurót. Az eurót mentő, a nemzeti költségvetéseket összehangoló uniós csomagra vonatkozó kérdésre az mondta, hogy szerinte a nemzeti parlamenteknek kell elkészíteniük a költségvetéseket, de arra is utalt, hogy Magyarország is elküldi Brüsszelnek a hazai költségvetési terveket.
Vágólapra másolva!

Magyarország akarja és bevezeti az eurót - hangsúlyozta a Handelsblatt című lapnak adott nyilatkozatában Martonyi János külügyminiszter.

Martonyi János kifejtette, hogy Magyarország csatlakozni kíván az euróövezethez, mert az szerinte gazdasági és politikai érdeke. "A kérdés csak az, hogy az eurót mikor vezetjük be" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy nem tud időpontot említeni.

Orbán Viktor miniszterelnök februárban azt mondta, hogy vélhetően 2020 előtt Magyarország nem vezeti be az eurót, s ezt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is megerősítette egy későbbi interjújában. Emellett Dancsó József, a költségvetési bizottság államadósságot vizsgáló albizottságának elnöke az [origo]-nak azt mondta, hogy a reálgazdaság nincs felkészülve a közös pénz átvételére.

A külügyminiszter szerint az euró megmentését célzó csomag nem korlátozza a nemzeti parlamentek jogát a költségvetés megalkotására. Valamennyien kötelezettséget vállaltunk arra, hogy a nemzeti költségvetést az Európai Bizottság elé terjesztjük, hogy ezáltal biztosítsuk Európa pénzügyi politikai stabilitását - fogalmazott.

"Egy dolog azonban bizonyos, mégpedig az, hogy az uniós tagállamok nemzeti költségvetéseit a nemzeti parlamentek dolgozzák ki" - vélte.

Martonyi a magyar kormány által bevezetett válságadóról azt mondta, hogy azok csupán átmeneti időre szólnak, és egyre több cég megérti ezt. "Éppen ezért is rendkívüli módon örülünk annak, hogy - miközben bírálatok hangzanak el - azokkal párhuzamosan nagy beruházások történnek Magyarországon" - jelentette ki Martonyi János, utalva az Audi, az Opel és a Daimler beruházására.

A Handelsblatt ennek kapcsán arról kérdezte a minisztert, vajon mindez segíthet-e az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott pénzügyi segély visszafizetésében. Martonyi válaszában utalt arra, hogy Magyarország e mentőcsomag háromnegyed részét vette csak igénybe. A pénzpiacokon most kedvező finanszírozási forrásokhoz jutunk - mondta a miniszter, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy mindenekelőtt az államadósság csökkentése a cél.

Az interjú rövid külpolitikai részében a magyar külügyminiszter kijelentette, hogy a közös európai uniós külpolitika most van kialakulóban. Úgy vélekedett, hogy a Lisszaboni Szerződés jóváhagyását követőn az EU még "kezdeti szakaszban" van. A közös külpolitika azonban az Európai Unió egyik legfőbb tartóoszlopa lesz - jelentette ki Martonyi János, hangsúlyozva, hogy szilárdan hisz ebben.