Economist: Magyarország már nincs az intenzív osztályon

Egy Orbán Viktor miniszterelnökkel készített interjúból közölt részleteket kedden az Economist című, tekintélyes brit hetilap. Orbán a lapnak azt mondta, a demokráciák csak akkor lehetnek versenyképesek, ha csökkentik adósságfüggőségüket, és jobban odafigyelnek a termelésre.

Orbán Viktor miniszterelnökkel közöl interjút az Economist internetes változata. A magyar kormányfő a múlt heti londoni látogatásakor készített interjúban - amelyből a tekintélyes brit gazdasági-politikai folyóirat kelet-közép-európai blogrovata (Eastern Approaches) ismertet részleteket - kifejti, hogy a demokráciáknak, ha versenyképesek akarnak maradni, alkalmazkodniuk kell. Mindenekelőtt csökkenteniük kell az adósságfüggőséget, több figyelmet kell fordítaniuk a termelésre, és tisztességes állásokat kell teremteniük a kétkezi munkásoknak. Az eladósodottság Orbán szerint nemcsak gyengíti az országot, hanem a döntéshozatalt is akadályozza.

Orbán Viktor kijelentette: a kormány a jelenlegi 56 százalékról az amerikai gazdaságra jellemző 75 százalékra szeretné emelni a foglalkoztatottsági rátát. A kormányfő szerint az 1989-es változások egyik "mellékterméke" a globalizáció volt, amely egyedülálló versenyesélyt kínált a szegény országoknak. "Azok a kevésbé fejlett országok, amelyek 20 éve mögöttünk voltak, most versenyképesebbek, mint mi (...) ezek a felzárkózó országok viszont nem demokráciák" - idézi a lap a miniszterelnököt.

Az előző kormány kinevezettjeinek eltávolítására vonatkozó felvetésre az Economist blogja szerint Orbán Viktor kijelentette: a 2002-ben hatalomra került szocialista kormány "brutálisabb volt", mint "most a Fidesz". A "balos tisztogatást" akkor 144 büntetőjogi vizsgálat kísérte, amelyet az általa vezetett előző kormány hivatalnokai ellen indítottak - írta Orbán Viktort idézve az Economist blogrovata. Orbán emlékeztetett arra, hogy sok más országban - például az Egyesült Államokban - is léteznek politikai kinevezettek. A kormányfő szerint a Fidesz által fontos közpozíciókba kinevezettek egyrészt nem feltétlenül pártemberek, másrészt alaposan felkészült szakemberek. Amikor arról kérdezték, hogy nevezzen meg olyan, a kormánya által kinevezett személyeket, akik nem számítanak párthű embereknek, Orbán Járai Zsigmondot említette, aki sohasem volt a Fidesz tagja, Warvasovszky Tihamért, az Állami Számvevőszék szocialista alelnökét, valamint Bihari Mihály alkotmánybírót.

A blog szerint a "posztkommunista" szó Orbán számára nemcsak jelző, hanem politikai struktúra is, törékeny politikai intézményekkel és gyenge pártokkal, és olyan gazdasággal, amelybe a régi elit bebetonozta magát a jól jövedelmező és erős kartellekkel és monopóliumokkal.

Az interjúban Orbán az Európai Uniót is hibáztatja az alacsony gazdasági növekedésért és a strukturális támogatások lassú szétosztásáért, de elismerte, hogy mindennek a mentalitás is oka. Szerinte a legfőbb probléma a bizalom hiánya, ami az elmúlt húsz év "posztkommunista" korszakát jellemezte.

A gazdaságról szólva Orbán Viktor kijelentette: "Meg kell győznünk a vállalatvezetőket és a vállalkozókat arról, hogy az állam nem az ellenségük, és az általunk végrehajtott változtatások nem átmenetiek." Az Economist a blogbejegyzés bevezetőjében azt írta, hogy Orbán Viktort bírálói "az önkényuralom előhírnökének" tekintik, akinek vezetése alatt a gazdaság "pillanatokon belül összeomlik". A bírálók ugyanakkor zömmel a kormányfő politikai riválisai.

A blog ugyanakkor emlékeztet arra, hogy miközben Magyarország a "veleszületett nemzeti cinizmussal birkózik", addig a külvilág továbblép. Az Economist blogja az interjúrészletekhez fűzött megjegyzésében azt írja, Magyarország gazdasági nehézségei súlyosak, a magyar gazdaság jobban ki van téve az euróövezeti káosznak, mint bármelyik környező ország, de az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy Magyarország "már nincs az intenzív részlegen", ahol 2008-ban, az IMF-segélycsomag idején volt. Orbán Viktor zűrzavart örökölt, de - néha megkérdőjelezhető intézkedésekkel - ellenőrzés alá vonta a közfinanszírozást - állítja az Economist blogja. A szerzők emlékeztetnek arra, hogy a magyar választási rendszer "a győztes mindent visz" elvén alapul. A folyóirat szerint a Fidesz erőteljes felhatalmazást kapott 2010-ben, és azóta - támogatóinak helyeslése közepette - él is a stabilizációra és reformra szóló felhatalmazással.

Az Economist a szomszédos országokkal ápolt viszonyról is kérdezte a magyar miniszterelnököt, aki kijelentette, hogy míg a szlovákok fenyegetve érzik magukat a magyarok miatt, addig a románok nem. Arra a felvetésre, hogy miniszterelnökként mit tehetne azért, hogy a szlovákokat ennek az ellenkezőjéről meggyőzze, Orbán Viktor azt mondta, ez nem az ő feladata, és a szlovákoknak meg kell tanulniuk együtt élni a helyzettel, amelyben vannak. A blog megjegyzi, hogy ebben a kérdésben a rugalmasságot és a kompromisszumkészséget nem igazán tekinti célravezetőnek a magyar kormányfő, és példaként a Híd-Most magyar-szlovák vegyes pártot hozza fel, amelynek a céljaival és összetételével sem ért egyet. "Ne tegyünk úgy, mintha az etnikai különbségek nem lennének fontosak" - mondta Orbán az interjúban.

A blogbejegyzés emlékeztet arra, hogy ellenzékben a Fidesz az orosz vezetés kemény kritikusa volt, mára azonban jelentősen megváltozott a hangnem. Orbán az interjúban kijelentette, hogy szerinte "a levegőben van az Oroszország és az EU közötti stratégiai szövetség".

A bejegyzés szerzője azt írja, hajlamos elfogadni az orbáni politika és gazdaságszemlélet néhány elemét. Szerinte nem lehet túl szigorúnak lenni egy olyan vezetővel, aki nagyon erős mandátummal a háta mögött, ráadásul gazdasági vészhelyzetben átírja kicsit a szabályokat akkor, amikor a "régi európai országok" nyíltan megszegik a szabályokat, és a bankárok felelőtlenül viselkednek. A szerzőt aggasztja viszont Orbán hozzáállása Szlovákiához, valamint Oroszországhoz és Kínához.