Egy ilyen politika látszólag szembemenne a 2009 októberében az államháztartási hiányszámok csökkentésének fontosságáról elfogadott irányelvekkel, de az elképzelés szerint azok az országok áldozhatnának költségvetési forrásokat a gazdaság felpörgetésére, amelyek GDP-arányos hiánya nem haladja meg a háromszázalékos uniós korlátot. Ezen államok közé tartozik Finnország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Svédország.
A globális válság enyhültével beindult növekedés látványos lassulása jelenleg az eurózóna egyik legnagyobb gondja. Egyre nagyobb az esély arra, hogy visszatér a világméretű recesszió, ezért az IMF és az Egyesült Államok növekedésösztönző intézkedéseket sürget az európai vezetőktől.
A másik, egyre fenyegetőbb nehézség ugyanakkor az államadósság nagysága számos tagállamban. Éppen ezért egy, a WSJ által idézett brüsszeli diplomata szerint azok az országok - például Olaszország -, amelyek adósságfinanszírozása adósságuk mérete miatt problémás, aggódnak, hogy a lazításról folytatott vita nyomán a piaci szereplők megkérdőjelezhetik az ő elkötelezettségüket a deficitcsökkentés iránt.
A várhatóan kedden, a miniszterek luxemburgi ülésén napirendre kerülő téma előtt, még hétfőn, Görögország helyzete lesz fókuszban a lap szerint. Az eurózóna vezetői alapvetően elégedettek a görög kormány által bevezetni tervezett intézkedésekkel (ingatlanadó, elbocsátások a közszférában), de további javaslataik is vannak.