IMF-hitelből veszi meg az állam a Mol-részvényeket

A korábbi IMF-hitel fel nem használt részéből finanszírozza az állam a Szurgutnyeftyegaz Mol-részvényeinek felvásárlását - jelentette be Fellegi Tamás fejlesztési miniszter. Az állam támogatja a cég jelenlegi stratégiáját és menedzsmentjét, de azt még nem döntötte el a kormányzat, hogy a nyugdíjvagyonban lévő Mol-részvényeket is beolvasztja-e a most szerzett részbe.

Magyar állami tulajdonba került az orosz Szurgutnyeftyegaztól a Mol 21,22 százalékos részvénypakettje. Orbán Viktor rövid sajtónyilatkozatában bejelentette, hogy Magyarország visszaszerezte Oroszországtól a részvénycsomagot. A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy ez több volt, mint vásárlás, ez egy nehéz küzdelem volt. A kormányfő azt mondta, "fontos lépést tettünk az erős Magyarország felé vezető úton", egy ország sem lehet erős, ha teljesen kiszolgáltatott az energiaellátása.

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter délután Hernádi Zsolttal, a Mol elnök-vezérigazgatójával közös sajtótájékoztatón ismertette a részleteket. Kiderült, hogy a magyar állam a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelkeretéből vásárolja meg a Mol-csomagot 1,88 milliárd euróért (mintegy 500 milliárd forintért).

Szavai szerint az állam a teljes részvénycsomagot, vagyis az összes Mol-részvény 21,2 százalékát visszavásárolja, és tulajdonosként támogatni fogja a társaság eddig vitt stratégiáját és a menedzsmentet. A miniszter szerint a lépés Magyarország egyik legfontosabb gazdaságtörténeti eseménye az elmúlt években.

A sajtótájékoztatón Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója az [origo] kérdésére elmondta, hogy az ügylet nem érinti a Molnak az INA horvát olajtársaságban bírt részesedését. Hernádi közölte, hogy a Mol baráti, stratégiai befektetőnek tartja a magyar államot, s az ügyletet megnyugtatónak nevezte.

Bármire használható volt az IMF-hitel

Magyarország 2008-ban kapott 20 milliárd eurós hitelkeretet az IMF-től, s az állam a hitel egy jelentős részét lehívta, de nem használta fel, így abból kicsivel több mint 3 milliárd euró még rendelkezésre áll. Az IMF nem kötötte meg, hogy a fel nem használt, de lehívott pénzt mire fordíthatja Magyarország, így nincs akadálya a tranzakciónak erről az oldalról.

A fennmaradó összeg a kincstári egységes számlán van, amit a kormány a Magyar Nemzeti Banknál helyezett el betétként. Maga az ügylet azt jelenti, hogy az állam egy bankbetétből szabadít fel pénzt, amiért cserébe részvénytulajdonhoz jut. Az állami vagyon ezért nem változik. Szintén nem változik az államadósság sem, a IMF-felé fennálló tartozás attól nem lesz se több, se kevesebb, hogy a Valutaalap-kölcsönt mire használja fel a kormány. A költségvetési egyenleget sem befolyásolja a tranzakció, az uniós módszertan szerinti egyenleget nem mozgatja meg az ügylet, mert az állami vagyon - mint írtuk - egyik formából a másikba megy át, de a mértéke nem változik. Egyedül a nemzetközi tartalékot fogja csökkenteni az 1,88 milliárd eurós vásárlás. Április végén 36,1 milliárd euróra rúgott Magyarország nemzetközi tartaléka.

Még dönt róla a parlament

Fellegi Tamás azt is elmondta, hogy csak pénzt adnak a Szurgutnyeftyegaznak, vagyis az állam nem a korábban szóba került gazdasági csomaggal fizet. (Korábban piaci találgatások szerint többek közt a paksi atomerőmű bővítése vagy a metrókocsik beszerzése merült fel mint a Mol-papírok ellentételezése.) Elmondása szerint már áprilisban megállapodott a két fél, azóta a szerződést készítették és pontosították. Az ügyletet 2011. augusztus 31-ig kell lebonyolítani - mondta Fellegi.

Fellegi Tamás elmondta, hogy az adásvételt az Országgyűlésnek határozatban kell megerősítenie, illetve a költségvetési törvényt is módosítani kell. Szerinte ezzel jelentősen gyarapodik az állami vagyon, s a lépés összhangban áll az állami szerepvállalás növelésének stratégiájával. A miniszter szerint a vásárlással növekszik az energiaellátás biztonsága is.

Azt a kormányzat még nem döntötte el, hogy az államhoz kerülő nyugdíjvagyonban lévő 2,4 százaléknyi Mol-papírt összevonják-e a most vásárolt résszel, vagy értékesítik a piacon. Arra a kérdésre nem válaszolt Fellegi Tamás, hogy az IMF-hitel fennmaradó részéből vásárolnának-e még részesedést stratégiai vállalatokban.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója és Fellegi Tamás fejlesztési miniszter

A fejlesztési miniszter, aki a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztosi posztot is bírja, elmondta, hogy a részvények megvásárlásával elhárult az akadály a két ország gazdasági kapcsolatának fejlesztése elől, ugyanakkor a Mol-ügylettel nem sikerült megoldani minden problémát a két ország között.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közleménye szerint a kormány a választási ígéretének megfelelően cselekedett a Mol-részvények visszavásárlásakor, mivel "a kormány fontos gazdaságvédelmi feladatának tekinti, hogy a stratégiai energetikai vállalatokban megtartsa vagy megteremtse tulajdonosi pozícióját, és erősítse a nemzeti vállalati jelleget" - írta az NFM. A fejlesztési tárca szerint a kormány "a rendelkezésére álló eszközökkel a jövőben is igyekszik ésszerű keretek között tartani a külföldi kormányok és vállalatok befolyását, tulajdonszerzését a stratégiai nemzeti vállalatokban".