A számlák tizedét nem fizetik ki az Európai Unióban

A más országból származó szállítók számláinak 10, míg a belföldiek 8 százalékát nem fizetik ki a vevők az Európai Unióban az Atradius felmérése szerint. A legrosszabb számokat az olasz és a brit üzleti élet produkálja, a felmérés szerint Hollandiában a legalacsonyabb a nemfizetések aránya.

Az Atradius Credit Insurance kilenc EU-tagország 1758 cégének bevonásával készült tanulmánya szerint a válság után növekedésnek induló piacon továbbra is komoly gondot okoz a cégek közötti nemfizetések vagy a késedelmes kiegyenlítések gyakorlata. A teljes gazdasági közösségre vetített átlag szerint a más országból származó számlák 10 százalékát egyáltalán nem fizetik ki a vevők, míg a belföldi üzleti élet esetében 8 százalék ugyanez az arány.

A felmérés szerint a legrosszabb számokat az olasz és a brit üzleti élet produkálja: a mediterrán országban a külföldi és a belföldi számlák 18 százalékát sohasem egyenlítik ki, míg Nagy-Britanniában ugyanez az arány 18, illetve 14 százalék. A belföldi üzleti partnerek választása esetén a holland vállalkozók vállalják a legkisebb kockázatot, mivel a felmérésben részt vevő országok közül ott a legalacsonyabb, 3 százalék a nemfizetések aránya.

Természetesen a nemfizetés az elképzelhető legrosszabb forgatókönyv egy szállító számára, de érdemes a fizetési határidők betartásának gyakorlatára is figyelni, hiszen az nagyban befolyásolhatja a cégek cash flow-ját - hívta fel a figyelmet Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója. A felmérések szerint a számlák mintegy 30 százalékát késve fizetik ki, mindemellett 11-12 százalékuk esetében a lejárat meghaladja a 60 napot is. A jelenség hátterében leginkább az áll, hogy banki hitelek helyett inkább "szállítói hiteleket" vesznek igénybe a vállalkozók mindaddig, amíg nem látják a gazdasági fellendülést.

A nemfizetések ellen sok cég a fizetési határidők rövidítésével próbál védekezni. A belföldi partnerek esetében Dániában és Németországban a legrövidebb a fizetési határidő 22 illetve 24 nappal, ezzel szemben a külföldiek esetében a svédek járnak élen 31 nappal, miközben az uniós átlag belföldiek esetében 35, míg külföldieknél 36 nap. "Érdemes megjegyezni, hogy a hosszú fizetési határidők és a nemfizetések aránya között egyáltalán nincsen összefüggés, azaz önmagában a rövid fizetési határidő vállalása nem garancia a partner megbízhatóságára" - jegyzi meg Vanek Balázs. Például az általában hosszú fizetési határidővel dolgozó spanyol vállalkozók (külföldiek esetében 67, belföldieknél 72 nap) a külföldi számlák mindössze 1 százalékát nem fizetik ki, ezzel Spanyolország az egyetlen olyan ország a mezőnyben, ahol a belföldi számlák nagyobb hányadát (5 százalék) nem fizetik ki, mint a külföldiekét.

A romló fizetési szokásokra a szállítók is reagáltak: 76 százalékuk gyakrabban alkalmaz fizetési felszólításokat. Ugyanakkor a válaszadók háromnegyede nehéz anyagi helyzetével indokolta a késedelmes kiegyenlítéseket, azaz a nemfizetések kockázata viszonylag magas. Az Atradius Hitelbiztosító vezetője éppen ezért figyelmeztet arra is, hogy bár a vállalkozások a válság elmúltával szinte minden eszközt megragadnak, hogy üzleteket kössenek, a kockázatok nem múltak el. "A válságot követő első év különösen veszélyes lehet, hiszen a nemfizetések és a fizetésképtelenségi eljárások száma még mindig magas" - állítja Vanek Balázs.