Szusiból és vezérműtengelyből is lesz elég két hónapig

Vágólapra másolva!
Egyelőre úgy tűnik, hogy a magyarországi japán cégek működésére, termelésére nem lesznek komolyabb hatással a szigetországban bekövetkezett természeti katasztrófa következményei. Igazából azonban csak 2-3 hónap múlva válaszolható meg, hogy a raktárkészletek elegendők voltak-e a termelés folyamatos fenntartására, de természetesen különbségek vannak a cégek kockázati kitettségei között. A tengeri alga beszerzésében viszont döccenők lehetnek.
Vágólapra másolva!

A legjelentősebb itthoni, többségi japán érdekeltségű cégnél, a Magyar Suzuki Zrt.-nél folyamatosan mérik fel, hogy a földrengés és a cunami szigetországi kártételei milyen hatással lehetnek az esztergomi gyártásra - tájékoztatta az [origo]-t Ruska Viktória, az autógyár kommunikációs vezetője. Mint mondta, Japánból a benzinmotorok és a sebességváltók érkeznek tengeri úton, így legalább 1,5-2 havi készletük jelenleg is a hajókon van, ennyi időre tehát biztosított a főegységek szállítása. Az ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy az anyacég, a Suzuki Motor Corporation közlése szerint három szigetországi gyárukban, a koszai, az ivatai és a szagarai üzemekben március 24-25-én felfüggesztették a személygépkocsik és más járművek összeszerelését, "mert a katasztrófa sújtotta területekről származó egyes alkatrészek szállítása továbbra is nehézségekbe ütközik" - fogalmaztak. Biztató lehet ugyanakkor, hogy a szagarai gyárban a motorgyártás folyamatos egyelőre.

Ruska Viktória annyiban árnyalta a képet, hogy a benzinmotorokat hat gyárból kapják, így sok múlik azon, hogy utóbbiak alkatrészellátását mennyiben tudják biztosítani a kinti beszállítók. Egyelőre a Magyar Suzukinál nincsen B terv kidolgozva arra az esetre, ha alkatrészhiány miatt le kellene állítani a gyártást, de "napi, heti szinten módosulhat a stratégia" - tette hozzá. A Magyar Suzuki Zrt. a Figyelő TOP 200 kiadványa szerint 2009-ben a 13. legnagyobb árbevételű társaság volt Magyarországon, igaz, a 432 milliárd forintos forgalom jócskán elmaradt a válság előtti, 2008-as 610 milliárdos bevételtől.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A motoron és sebességváltón kívül az alkatrészek zöme magyar vagy európai

A Magyar Suzuki amúgy az itthoni beszállítóival is tárgyal a folyamatos ellátás biztosításáért. Pata József, a fajszi Gépipari Kft. ügyvezetője néhány napja a távirati irodának elmondta: a Suzuki magyarországi gyára már felmérte, hogy a beszállítók milyen alkatrészeket szereznek be Japánból. Pata József cége különféle kötőelemeket, csavarokat hoz be a szigetországból, de jelezte a Suzukinak, hogy ezeket az alkatrészeket magyar gyártóval is le tudja gyártatni. A fajszi családi vállalkozás fő tevékenysége autóipari sajtolt és hegesztett karosszériaelemek gyártása, a cég legjelentősebb partnere a Magyar Suzuki Zrt., amelynek 1992-es indulásától kezdve beszállítója. Kezdetben 14-féle alkatrészből évente 50 ezer darabot szállítottak, ma 150-féle alkatrészből évi mintegy 30 millió darabot gyártanak a Suzukinak - mondta Pata József.

Nem kell félnie a Jaguárnak és a Volvónak

"Nincs pánik, s ezért rendkívüli intézkedések sincsenek a Clarion nagykátai gyárában" - közölte az [origo]-val Menyhárt László, a cég HR- és adminisztrációs osztályvezetője. Mint mondta, a Japánban történt iszonyatos természeti katasztrófa a kinti áramszünetek következményeként a kommunikációban, az informatikai rendszerek akadozásában mutatkozott meg eddig, ami inkább csak kellemetlenségnek nevezhető. Egyelőre megfelelő készletekkel rendelkeznek, így nincsen akadálya annak, hogy folyamatosan gyártsák az autókba épített multimédiás berendezéseket.

Még kedvezőbb helyzetben van az ercsi Musashi Hungary Manufacturing, a gyár többek között a Honda, az Audi, a Suzuki és a Volvo futóműveihez készít kerékagyakat, gömbcsuklókat, de szállítanak a motorokhoz vezérműtengelyeket a Jaguárnak, Fiatnak, Hondának, sőt a Daimlernek is. Információink szerint a főegységek készítéséhez nélkülözhetetlen alapanyagokat nem Japánból, hanem Európából, esetleg Indiából szerzi be a gyár, ezért még közvetve sem érinti folyamatos működésüket a katasztrófa.

Árnyaltabb a kép ugyanakkor a Sanyo Hungary Kft. dorogi gyárában, ahol 2005 óta készítenek napelemeket, 2009-es forgalmuk 301 millió euró, vagyis 80 milliárd forint volt a cég honlapja szerint. Horváth Csaba, a cég adminisztrációs vezetője az [origo]-nak elmondta, hogy az elkövetkező két hónapra biztosított a termelésük, a Japánban készült cellák hajón utaznak jelenleg is. A Sanyo legnagyobb napelemgyárának folyamatos működése azért is biztosítható valószínűleg, mert a cellák Japán nyugati részében, a földrengéstől távoli oszakai gyárakból érkeznek - tette hozzá.

Tengeri algából hiány lehet

"Két-három hónapig biztosan kitartanak a nyugat-európai nagykereskedők készletei japán élelmiszerekből, alapanyagokból" - nyugtatta meg az [origo]-t az egyik budai japán-koreai speciálisdelikátesz-üzlet képviselője. Az viszont simán elképzelhető, hogy az élelmiszerek ára növekedni fog, egyrészt a katasztrófa miatt kieső termékmennyiség miatt, másrészt annak következményeként, hogy tiltólistára tesznek bizonyos cikkeket az importőrök, például a sugárszennyezéstől való félelemből - tette hozzá. Bizonyos termékek, áruk pótolhatók Koreából ugyan, de az élelmiszerek 20-25 százaléka nem helyettesíthető, "annyira japán" - magyarázta. Főleg a teák, fűszerek, különleges tengeri növények, elsősorban algák, más készítmények kerülhetnek szóba - sorolta.

Forrás: [origo]

Az élelmiszer-különlegességek egy része nehezebben lesz beszerezhető

Egy Brüsszelből március 23-án keltezett jelentés egyébként úgy fogalmaz, hogy az eddigi vizsgálatok szerint nem sugárszennyezettek a Japánból az Európai Unióba importált élelmiszerek. "Semmit nem találtunk" - jelentette ki az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi felelősének szóvivője, idézte a távirati iroda. Frederic Vincent elmondta, hogy a bizottság a múlt héten szólította fel a tagországokat a szükséges vizsgálatok elvégzésére, s a most nyilvánosságra került első eredmények nem jeleztek sugárveszélyt az élelmiszerekben.

Ugyanakkor a szóvivő utalt arra, hogy az Európai Uniónak viszonylag csekély a Japánból származó élelmiszerimportja, tavaly mindössze 65 millió eurót tett ki: a tagországok elsősorban halat, valamint tenger gyümölcseit vesznek Japánból.