Andor: Barrosón múlik, lesz-e hatása a magyar válságadókról írt levélnek

Az Európai Bizottság elnökének még ki kell alakítania az álláspontját arról a levélről, ami a magyar különadó miatt írt 15 nagyvállalat, és Barroso valószínűleg a magyar kormánnyal is felveszi majd a kapcsolatot - mondta Andor László biztos Brüsszelben. Simor András jegybankelnök lecsökkentett fizetésének ügyében sem döntött még a Európai Bizottság, egyelőre a magyar kormány indoklását vizsgálják.

"Az Európai Bizottság (EB) elnöke több száz hasonló levelet kap hetente. Az első lépés ennek kezelésében, hogy mivel a levelet konkrétan neki címezték, ezért legelőször ő maga alakítja ki az álláspontját, természeteseb szakértői stábjának elemzéseire alapozva" - mondta csütörtökön az [origo] kérdésére Andor László foglalkoztatás-szociálpolitikai és társadalmi befogadási biztos egy újságíróknak szervezett brüsszeli beszélgetésen.

Az Európai Bizottság elnökének szerdán küldött levelet a magyar válságadók miatt 15, elsősorban német és osztrák nagyvállalat vezetője, köztük az E.On, a Deutsche Telekom és az OMV. A Reuters által ismertetett levél szerint a magyar különadók aránytalanul sújtják azokat a szektorokat, amelyek a kötött infrastruktúrájuk miatt csak korlátozott mértékben tudnak reagálni ezekre az intézkedésekre. "A magyar kormány legutóbbi döntései trendszerűen egyes kiválasztott iparágakat és különösen a külföldi társaságokat használják a költségvetési egyensúly megteremtéséhez" - áll a levélben. "Ez kárt okoz a beruházásoknak és a magyar kormány hitelességének is, ami az európai belső piac iránti elkötelezettséget illeti" - folytatódik a José Manuel Barroso által vezetett testületnek írott levél.

Barrosón múlik a reakció

A biztosnak még az előző kormány által jelölt Andor szerint ahhoz, hogy Barroso EB-elnök kialakítsa a véleményét a kérdésről, valószínűleg a magyar kormánnyal is felveszi majd a kapcsolatot, hogy ne csak egy oldalról ismerje a kérdést. "A várható lépések az elnök álláspontjától függnek" - tette hozzá a biztos.

A 15 cég Brüsszelbe küldött levele után megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), hogy mit szólnak a lépéshez, illetve készül-e a tárca valamilyen viszontlépésre. Az NGM írásban küldött válaszában ezt írta: "A válságadó bevezetésének eredményeképp Magyarországnak lehetősége nyílik a költségvetés helyzetének stabilizálására, az adósságszint csökkentésének megkezdésére, és ezáltal a hazánkban beruházó vagy beruházni kívánó vállalkozások számára a stabil gazdasági háttér megteremtésére."

Simor fizetése: még vizsgálják a magyar kormány indoklását

A magyar jegybankelnök fizetéscsökkentésének ügye miatt az EB és a magyar kormány között kialakult konfliktusról Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője ugyanezen a sajtóbeszélgetésen annyit mondott, hogy jelenleg még folyik a magyar kormány indoklásának vizsgálata.

A magyar kormány nyáron döntött úgy, hogy a közszférában bevezetett 2 milliós bérplafon értelmében a Magyar Nemzeti Bank elnökének fizetését a jelenlegi 8 millió forintról 2 millióra csökkentik. Marco Buti, az Európai Unió Pénzügyi és Gazdasági főigazgatója korábban azt mondta, amennyiben hatályban marad a többi uniós hatóság által is az uniós jogot sértőnek minősített törvény, felkérik az Európai Bizottságot a jogsértési eljárás megindítására.

Tárgyalásos úton rendeznék a vitát

Az Európai Bizottság először azonban megpróbálja tárgyalásos, informális úton rendezni a magyar kormánnyal a konfliktusát. Ha ez nem sikerül, akkor elindítja a kötelezettségszegési-eljárást, amelyben megfogalmazza az indoklását, hogy mik azok a pontok az ügyben, amelyek sértik az uniós jogszabályokat. Ezekre a felvetésekre a magyar kormány elmondhatja a válaszát, ami már formális egyeztetésnek minősül, ha ezt visszautasítja a Bizottság, akkor elindulhat az eljárás az Európai Unió Bíróságán - mondta az [origo]-nak korábban Lehóczki Balázs, az Európai Unió Bíróságának közép-kelet európai régióval foglalkozó jogász munkatársa.

Lehóczki szerint nem lehet teljes pontossággal megmondani mi lesz a végkimenetele, és meddig tarthat a bírósági eljárás, ha egymásnak feszül Brüsszel és a magyar kormány a jegybankelnök fizetése miatt. Az sem kizárt, hogy az eljárás olyan döntéssel végződik, ami szerint kamatterhekkel együtt ki kell fizetni a magyar jegybankelnök elmaradt fizetését - tette hozzá.