A cégbedőlések száma még nem jelzi a válság végét

Továbbra sem csökken az évi harmincezret közelítő cégbedőlések száma, így nincs jele a reálgazdaságban a válásg végének - állítja a Coface Hungary legfrissebb elemzése.

A reálgazdaságban a válság korántsem múlt még el, a cégek tömeges bedőlése egy jó darabig folytatódni fog állítja a folyamatok és az adatok ismeretében a Coface Hungary. Noha a vállalkozások számához képest az évi mintegy húsz-harmincezer cégbedőlés elenyészőnek tűnik, a közép- és kelet-európai régiót tekintve még mindig a kétes vezető pozícióban található Magyarország. Pedig egy jó részét ezeknek a bedőléseknek meg lehetne előzni, "csak" észre kellene venni azokat a jeleket, amelyek egy potenciális partnercég nehézségeire utalnak. A válság egyáltalán nem ért még véget, sőt, a vállalatok körében még jó ideig szedi az áldozatokat azaz érezteti a hatását- hívja fel a figyelmet Kárpáti Gábor a Coface Hungary ügyvezetője

Nem várt jelenséget tapasztalnak a Coface Hungary szakértői a vállalkozások számának alakulásában az idén. Egyrészt nem látszik igazán tisztulni a gazdasági társaságok köre, hiszen nem váltak valóra azok a tavalyi várakozások, hogy a fizetésképtelenségi eljárások számának az elmúlt években tapasztalt radikális növekedése után - már csak a magas bázis miatt is - az idén már megáll ez a folyamat. Azonban hiába szűnik meg több ezer cég ezzel párhuzamosan továbbra is nagyon magas az új cégek bejegyzésének a száma, s habár csökkent az ütem, nagyon úgy fest, hogy a megszűntek jó része reinkarnálódott, főként a kritikus ágazatokban - mutat rá Bagyura András a Coface Hungary kereskedelmi vezetője.

Információt kell szerezni a partnerekről

Emellett az is látszik, hogy nagyon sok cég hónapról hónapra él csupán, s próbál, több-kevesebb sikerrel fennmaradni. Ám sokuk kénytelen mégiscsak lehúzni a rolót s ez szinte állandósítja a láncreakciót. Ugyanis a labilis pénzügyi helyzet miatt nem egyszerű reális képet alkotni a partnerek aktuális működéséről, hiszen a kézenfekvően rendelkezésre álló pénzügyi adatok, az éves mérlegek a legtöbb esetben messze nem tükrözik az adott pillanat valós képét. Egyre markánsabban látszik tehát a mostani válság-időszak egyik fő tanulsága: nem elég információt szerezni, hanem friss, releváns, aktuális információkat kell begyűjteni a partnerektől - hívja fel a figyelmet Bagyura.
Egyébként ebben van elmozdulás a válság nyomán: kezd jellemzőbbé válni, hogy a szállító cégek olyan külső céginformációt szolgáltató partnerekkel vagy hitelbiztosítóval törekszenek együtt dolgozni, amelyek reálisan ítélik meg a vevőik helyzetét. Ezzel együtt is ma Magyarországon legfeljebb a cégek 3-4 százaléka él ezzel a lehetőséggel, ám miközben a nagyvállalatoknak, mintegy harmada minősíti valamilyen módszerrel és módon a partnereit, a vállalakozások több mint 90 százalékát adó mikro-vállalkozásoknak csak néhány ezreléke.

Eltérő kockázatok a térségekben

A partnerek szűrése több szinten is történhet. A minősítők által készített országos, régiós, megyei és cégszintű besorolás elegyéből elég nagy biztonsággal be lehet lőni, hogy milyen csődkockázata van a partnernek - mutatnak rá a Coface szakértői. Az országon belül is nagyok az eltérések, például a keleti megyék illetve a nyugati régiók, Pest megye vagy éppen Budapest között; s ugyanígy az ágazatok között is, elég, ha az építőipar, a kereskedelem vagy éppen a logisztika, vendéglátás szektorainak a csődkockázatát nézzük.

"A kockázat természetes velejárója az üzleti életnek, ugyanakkor minimalizálására ma már számtalan módszer, eszköz, szolgáltatás létezik. Ezek igénybe vétele pedig kétirányú utca: érdeke ugyan természetesen a szolgáltatás nyújtójának is, de ugyanennyire érdeke az igénybevevőnek." - vallja Bagyura. Ez utóbbi akkor szembesül ennek igazával, amikor kiderül: üzleti partnere bajba került. Ebből pedig nehezen tud jól kijönni, mint "egyszerű" szállító, ugyanis csődhelyzetben elsődlegesen a nagyjátékosok, tipikusan a bankok és az adóhatóság jut a pénzéhez, nem pedig a kisebb, egyszerű hitelezők. Felszámolásnál pedig még ennél is rosszabb talán a helyzet: a tapasztalatok és az adatok szerint kevesebb mint egy százalék az esély, hogy pénzhez jusson a kisebb hitelező - hívja fel a figyelmet a szakértő.