Voltak dugipénzek a költségvetésben - interjú Dancsó József fideszes képviselővel

dancsó józsef interjú adóbevallás söralátét
Vágólapra másolva!
Törvényeket is módosíthatnak, hogy megakadályozzák a válságadók fogyasztókra hárítását, de ezt a feladatot elsősorban a versenyre és az azt felügyelő hatóságokra bíznák - mondta az [origo]-nak Dancsó József fideszes képviselő, a párt gazdasági kabinetjének és a parlament költségvetési bizottságának tagja, aki a söralátéten elférő adóbevallás prototípusát is megmutatta. Dancsó szerint furcsa, de a költségvetésben voltak dugipénzek.
Vágólapra másolva!

A Parlamentben fideszes képviselők a miniszterelnök beszéde közben felmutatták a söralátéten elférő adóbevallást, amellyel a tervek szerint 2012-ben lehet először találkozni. A söralátét az adóegyszerűsítést szimbolizálja, amivel az adómorálon javítanának. Ön szerint hány kifehéredő adózó lesz a következő években?
-
Én közgazdász vagyok, már csak szakmai szempontból sem engedhetem meg, hogy mással töltessem ki a bevallásomat, márpedig az utóbbi években legalább 2-2,5 órát kellett vele elbíbelődnöm. Ha valakinek kicsit is több tételből tevődik össze a jövedelme, az komolyan föladja a leckét, hihetetlen sok mindenre kell odafigyelni, hogy ne legyen hiánypótlás vagy büntetés a vége.

A magyar adórendszer rendkívül bonyolult, rendkívül sok kulccsal, rendkívül sokféle tételből összeálló rendszer, ami nem egyszerű és nem átlátható. Ez nem segíti elő az adózók morálját - hogy finoman fogalmazzak. A környező országokban gyakorlatilag mindenhol egykulcsos adó van, versenyképességi előnyt adva nekik.

Magyarországon, amikor nem volt válság, akkor is nagyon alacsony volt a növekedés, míg a környező országokban, ahol bevezették (nem csak emiatt persze), jóval magasabb volt a dinamika. Azt várjuk, hogy az egyszerűsítés révén valóban fehéredik a gazdaság, kevésbé éri meg adót eltitkolni, jelentős fogyasztásnövekedés indulhat be, ami előbb-utóbb beruházásokat is fog indukálni - mindez azt eredményezi, hogy az elosztható jövedelem nagyobb lesz belátható időn belül és a családok megélhetése is jelentősen javulni fog: a tervek szerint 308 milliárd forint az, ami a családoknál marad.

Az adócsomag a cafeteria-rendszerhez is hozzányúl egy új elemet bevezetve. Az úgynevezett megújulási kártya feltűnően hasonlít a gazdaságról szóló nemzeti konzultáción felmerült turizmus-kártya ötletére, ez lenne az?
-
Ennek a részleteit majd a kormány kidolgozza. Amit én ismerek, az alapján ez nem feltétlenül turizmus-kártya lenne, hanem annál jelentősen több. Akik csatlakoznak ehhez a programhoz, azok készpénz nélküli, kedvezményes vásárlási lehetőséghez jutnak.

Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára mondta, hogy elképzelhető az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése. Ez az adócsomagban nem volt benne. Tervezik a bevezetését?
-
Az adótörvényekben valóban nem volt benne, de amikor az adócsomag vitájára sor kerül, beadhatják módosító javaslatként, nyilván számolnak ezzel a Vidékfejlesztési Minisztériumban is. Ez most még nem tudjuk, nyilván jó lenne, ha az alapvető élelmiszerek áfáját csökkenteni lehetne, de a jelenlegi adócsomag is jelentős mértékű elmozdulás, minden más egyéb csak ezután jöhet. A költségvetés egyensúlyát fenn kell tartani, számítások fogják eldönteni, hogy ez a javaslat beemelhető-e vagy sem a jelenlegi adócsomagba.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
"A tervek szerint 308 milliárd forint az, ami a családoknál marad"

A gyakran emlegetett 6-7 százalékos hiány, ami a kormányzati intézkedések nélkül következett volna be, az uniós elszámolás szerinti hiányt jelenti, azaz az önkormányzatok és az állami vállalatok szaldóját is tartalmazza. A központi költségvetés adatai azonban nem mutatnak ekkora deficitet, önmagukban nem indokolnának 221 milliárd forintnyi pótlólagos bevételt. Ez arra utalhat, hogy az önkormányzatoknál vagy a vállalatoknál keletkezett a hiány. Hol van a "fekete lyuk"?
-
Sok adat, így az utolsó három hónapé, illetve a társasági adó befolyása sem ismert, tehát vannak még bizonytalansági tényezők. Az önkormányzatokra vonatkozó hiány, amely az elsődleges publikált adatokban sosincs benne, illetve az állami vállalatok szaldója majd csak a jövő évi zárszámadásból derülnek ki. Ezek a területek nincsenek a legjobb helyzetben és akkor még finoman fogalmaztunk. Az elsődleges cél, hogy ezt a bűvös számot, a 3,8 százalékos hiányt, teljesítse a költségvetés. Azt, hogy ezen túlmenően hogyan alakul a költségvetési hiány, adott esetben kedvezőbb lesz-e, azt sem ön, sem én nem tudjuk megmondani. Nyilván, ha kiderülne, hogy valójában 4,2 százalék a hiány, akkor hiteltelenné válna a kormány.

Ön a benyújtója annak a törvényjavaslatnak, amely az Egészségbiztosítási Alap korábbi többletét bocsátaná a kormány rendelkezésére. A költségvetési tanács hivatalos állásfoglalása szerint téves az a feltételezés, hogy a 2007-es és 2008-as többletet idén bevételként lehet elszámolni, hiszen azt az adott évi költségvetésben már beszámították.
-
Éppen, hogy nem számolták el. Ahogy Matolcsy miniszter úr fogalmazott, "padlássöprés" volt és ezekre a tételekre bukkantak még, amelyek nem voltak elszámolva, tehát egyfajta tartalékként ott keletkeztek. A parlament tartózkodás és ellenszavazat nélkül fogadta el ezt a törvényt, tehát ennek alapján is megnyugtatónak érzem azt, hogy jó módszert követtünk. Tudom, hogy ez a 27,5 milliárd forint nem fogja megoldani a kórházak sanyarú helyzetét, de lehetőséget ad rá, hogy legalább lélegzetvételhez jussanak.

Ezek szerint a költségvetésben voltak dugipénzek?
-
Nézze, ezek szerint igen. Furcsa a dolog, de találtunk.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Kattintson a képre a söralátétes szja-bevallás előlapjának, ide pedig hátoldalának megtekintéséhez!

A kormány célul tűzte ki, hogy megakadályozza az válságadók fogyasztókra hárítását, erről a költségvetési bizottság ülésén is vitatkoztak a képviselők. Hogyan tudja az állam megakadályozni az áthárítást?
-
A legfontosabb - amellett, hogy befolyjon ez az adó - annak megakadályozása, hogy a fogyasztókra lehessen áthárítani. Számos eleme van, amivel ez ellen küzdeni lehet, de egyébként sem látok olyan nyomást, hogy a fogyasztók ezt érzékeljék - ebben az évben semmiképp, hiszen kevés az idő. A későbbiekre pedig fel tudnak készülni a hatóságok.

Gondolok itt a versenyfelügyeletre, aminek árgus szemekkel figyelnie kell, hogy például az energiaszektorban ne éljenek vissza az erőfölényükkel a piaci szereplők, vagy a bolti kiskereskedelemben, ahol a fogyasztóvédelemnek van hatalmas szerepe. A távközlésben egy nagyon furcsa piaci helyzet van: ott óriási verseny van a szolgáltatók között. A piaci verseny önmagában megakadályozza, hogy átháríthassák a szolgáltatók az igénybe vevőkre az adó terhét.

A három szektor három különböző adó.
-
Elmondtam a bizottsági ülésen is, hogy egy neuralgikus pontot látok: azt, hogy hogyan van leolvasva a villanyóra. Gyakorlatilag egy évben már csak egyszer olvassák le a mérőórákat, több tízezer leolvasót elküldtek a hatékonyságra hivatkozva és bezártak ügyfélszolgálati irodákat, különösen vidéken. Tizenegy hónap alatt igyekeznek beszedni a tizenkét havi díjtételt, és amikor letelik a tizenkét hónap, akkor kompenzálnak. A fogyasztók még örülnek is a túlfizetésnek, pedig a szolgáltatók használták a pénzüket.

A bolti kiskereskedelemnél az a legfontosabb a megítélésem szerint, hogy a beszállítóknál ne tolják ki a fizetési határidőket. A belkereskedelmi törvény ezt egyébként sem engedné, de tudjuk, hogy a gyakorlat más. A három éves, időleges teher szerintem eléri célját és azon jövedelemtulajdonosoktól csoportosít át a költségvetés számára, akik ezt megtehetik.

Az áthárítás kérdését tehát csak a versenyre és az azt felügyelő állami hatóságokra bíznák?
-
Valószínűleg egyéb ágazati törvényekhez is hozzá kell nyúlni, többek között a belkereskedelmi törvényhez, de a meglévő intézményrendszer is alkalmas arra, hogy ezt a veszélyt elhárítsa. Eddig nem igazán éltek vele, más volt a filozófia, a multinacionális cégek gyakorlatilag korlátlan lobbierővel bírtak a politika felett. Ez a helyzet drasztikusan megváltozott.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
"A piaci verseny önmagában megakadályozza, hogy átháríthassák a szolgáltatók az adó terhét"

A költségvetési tanács számítása szerint beszednek ugyan 161 milliárd forintot, de a közvetlen hatások miatt máshonnan kiesik mintegy 17 milliárd. Ezzel kalkuláltak?
-
Ezt a költségvetési tanács mondja, mi másképp számoltunk. Én azt mondom, hogy még pótlólagos bevételek is származhatnak ebből.

Az árbevételre terhelt adó miatt a nyereségadó értelemszerűen kisebb lesz...
-
Annak az adónak valószínűleg csökkennie kell, de más ágon meg bejöhet többlet. Például, a kisebb cégek kedvezőbb helyzetbe kerülnek, többet tudnak dolgozni, több munkaerőt foglalkoztatnak. Azt mondom, hogy a szaldó az érdekes, ki lehetne egészíteni plusz 20 milliárddal, ami sok apró tételből áll: a személyi jövedelemadótól kezdve az egészségügyi hozzájáruláson át a társasági nyereségadóig. Rövid távon nagyon nehéz a hatásokat kiszámolni.

Rogán Antal az [origo]-nak azt mondta, hogy mindenképpen fennmarad a különadó 2012-ig, viszont, ha beindul a növekedés, az értelemszerűen nagyobb bevételeket is generál. A kulcsok azok, amelyek 3 évre rögzítettek vagy az elvárt adómennyiség, a 161 milliárd?
-
Amit kiszámoltak, az a 2009-es eredményekre vonatkozik, így jött ki ez a 161 milliárd forint. Az adóelőleget be kell fizetni és 2011-ben, amikor ténylegesen látni a 2010-es vállalati eredményeket, akkor vagy visszaigénylik a különbözetet vagy pótlólagos befizetők lesznek. Tehát a kulcsok vannak meghatározva, nem az összeg.

Dancsó József

1969. november 17-én született Orosházán, nős, két gyermek édesapja. 1993-ban közgazdász diplomát szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Budapesti Corvinus Egyetem). 1994-ben lépett be a Fideszbe, 1998 óta a párt országgyűlési képviselője, 2010-től Orosháza polgármestere. A 2010-ben kezdődött parlamenti ciklusban a Számvevőszéki és Költségvetési bizottság tagja, valamint az Állami Számvevőszék elnökét jelölő bizottság elnöke. A Fidesz gazdasági kabinetjének tagja.