Simor: Látható lesz a devizahitelek kockázata, jöhetnek a forinthitelek

A nemzetközi piacokon kialakult bizonytalanság miatt kellett a jegybanknak a korábbinál visszafogottabb kamatcsökkentést végrehajtania decemberben - mondta Simor András az MTI-nek adott interjújában. A jegybankelnök szerint továbbra is szigorú költségvetési politikára van szükség az ország finanszírozhatósága érdekében. Simor szerint a lakossági hitelezésről szóló rendelet csökkentheti az ország kockázati megítélését és versenyképesebbé teheti a forinthiteleket a devizahitelekkel szemben.

Bár az ország kockázati megítélésének alakulása az elmúlt hónapokban megengedte, hogy a jegybanki alapkamat az inflációs és növekedési kilátásokkal összhangban jelentősen csökkenjen, a nemzetközi pénzügyi környezet alakulását övező bizonytalanságok decemberben a korábbiaknál kisebb mértékű kamatcsökkentést tettek lehetővé - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az MTI-nek adott év végi nyilatkozatában.

Magyarország sérülékenysége korlátozza a monetáris politika mozgásterét, és érzékennyé teszi az országot a globális kockázatvállalási hajlandóság ingadozásaival szemben. A monetáris enyhítés tehát addig tarthat, amíg az a kockázati megítélés alakulását figyelembe véve biztonsággal megtehető. Ha romlik a globális befektetői hangulat, akkor szűkül a mozgástér, ha javul, akkor növekszik - fogalmazott a jegybank elnöke.

Magas az államadósság

Bár az elmúlt időszakban megtett lépések ugyan jelentősen csökkentették az államháztartási hiány GDP-hez mért arányát és a magánszektor alkalmazkodása az új világgazdasági helyzethez is jelentős volt, de a régióval összehasonlítva még mindig magas az ország államadóssága és külföldi adóssága a bruttó hazai termékhez képest, ezért sebezhető az ország. A jegybank elnöke szerint fontos, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított arányát csökkenő pályára állítsuk, emiatt Magyarországnak a recesszió idején is szigorú fiskális politikát kell folytatnia, hogy az ország finanszírozhatósága a nemzetközi kockázatvállalás kedvezőtlen fordulata idején is fennmaradjon.

Az MNB legfontosabb célja az árstabilitás biztosítása, amit alapvetően a kamatpolitikáján keresztül valósít meg. "Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az árstabilitást lényegesen nehezebb teljesíteni, ha a fiskális politika nem járul hozzá egy stabil makrogazdasági környezet kialakításához" - emelte ki a jegybank elnöke.

Egyre nagyobb gondot jelent az állami cégek tartozása

A 2010-es hiánycél a jegybank előrejelzése szerint csak akkor érhető el, ha a költségvetésben lévő tartalékokat az ország nem használja fel. A folyó kiadási feszültségek mellett, az MNB előrejelzési horizontján egyre erősödő problémát jelenthet az állami körbe tartozó vállalatok (BKV, MÁV) adósságának növekvő konszolidációs igénye. A jövőben várható adósságrendezés annak végrehajtásának időpontjában okozhat magasabb hiányt - mondta Simor és hozzátette: a mindenkori kormány gazdaságpolitikája egyik legfontosabb alkotóeleme kell, hogy legyen a költségvetési politika hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása. Előbbi célt különböző intézkedésekkel is, különböző szerkezetben is el lehet érni a kormányzati politika függvényében.

A kormánynak jelenleg annyiban nincs teljes szabadsága, hogy az országot finanszírozó nemzetközi szervezetekkel egy megállapodás van érvényben, amelyet ha változtatni akarunk, akkor egyeztetni kell ezekkel, azaz a Nemzetközi Valutaalappal, és az Európai Unióval - emelte ki Simor András. A megállapodások esetleges módosításáról Simor azt mondta: egyes pontjainak változtatása a világgazdasági illetve a magyar gazdasági helyzet változása esetén időről időre lehetséges, így többek között a hitelkeret-megállapodás teljesülését ellenőrző negyedéves felülvizsgálatok alkalmával is meg lehet egyezni bizonyos változtatásokról.

Simor András kiemelte az euróbevezetésről szólva úgy fogalmazott: az euró előszobájának tekintett ERM-2 árfolyamrendszerhez csak akkor érdemes csatlakoznunk, ha nagy az esély arra, hogy belátható időn belül belép Magyarország magába az euróövezetbe is, azaz teljesíti a csatlakozási kritériumokat. Az ERM-2 árfolyamrendszerben az európai szerződés szerinti lehető legkevesebb időt, célszerű eltöltenie az országnak - mutatott rá.

Népszerűbbé válhatnak a forinthitelek

A válság arra is rámutatott, hogy mind a jegybank makroprudenciális (rendszerszintű kockázatok kezelésére irányuló) ellenőrző szerepét erősíteni kell a hazai pénzintézeti szektort tekintve, ezzel párhuzamosan pedig bővíteni kell az egyedi pénzügyi intézmények felügyeletét ellátó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének hatáskörét. A jegybank üdvözölte azt, hogy olyan törvényi változtatásokat hajtott végre a közelmúltban a magyar Országgyűlés, amelyeknek révén a jövőben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete függetlenebbé válik, nagyobb hatáskört kap felügyeleti munkája ellátása során, és a kockázatok megelőzése, kezelése során jobban együttműködik az MNB-vel - mondta Simor András.

A lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló kormányrendeletet tartalmazza az MNB eredeti javaslatának legfontosabb elemeit. Mindenekelőtt a lakossági hitelezési feltételekben (így a jövedelmen alapuló törlesztési limitekben és a hitel/fedezet arányban) megjelenik a devizahitelek magasabb kockázata - mondta Simor és hozzáfűzte: ez elősegítheti, hogy a devizajövedelemmel nem rendelkező háztartások jobban végiggondolják a devizahitelek árfolyamkockázatait és megfelelő tartalékaik legyenek az árfolyam gyengülése esetén is a magasabb törlesztések teljesítésére, illetve a fedezetekben is kellő tartalékok legyenek.

"Az új szabályok hozzájárulhatnak az ország kockázati megítélésének javulásához, és ezzel gyorsíthatják a forint- és devizakamatok közeledését, a forinthitelek szerepének növekedését" - emelte ki a jegybank elnöke.