Sok borsot tör a bankárok orra alá a devizahitelezés

A deviza alapú hitelek korlátozása a témája az európai bankvilágnak, amely most az EBRD szervezésében ült össze. Az árfolyamok szélsőséges ingadozását korlátozni kéne, de a túl szigorú rendszer pedig a kelet-európai régió növekedését veszélyeztetné.

A pénzügyi válság hatásaival bajlódó kelet-európai bankárok és törvényhozók vizsgálják, hogyan lehetne a deviza alapú hitelekbe vetett bizalmat helyreállítani. A hitelezés korlátozására azonban nem vállalkoznak, inkább az önkéntességet és a saját valutáik erősítését helyezik előtérbe.

"Abban mind egyetértünk, hogy az új szabályozás és felügyelet bevezetésének nem most van itt az ideje" - mondta Erik Berglof, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza egy bankároknak szervezett konferencián.

A kelet-európai válságot felerősítette a deviza alapú, főleg svájci frankban és euróban vezetett hitelezés túldagadása. A hitelezés beszűkülése idején több országban is 50 százalék fölött volt a devizahitelek aránya, de Lettországban a szélsőséges 90 százalék is előfordult. A nem rögzített árfolyamú országokban a pénzügyi viharban jelentősen megugrottak a hiteltörlesztés költségei - emlékezik meg a Financial Times.

A valamilyen módon rögzített valutájú országokban (baltiak, Bulgária) is hatalmas árat fizettek a devizahitelek miatt. A gazdaság nagy mértékű visszaesése és a munkanélküliség extrém megugrása lett a hitelválság eredménye.

A gazdasági válság enyhülésével a pénzpiacok felismerték, hogy a kelet-európai régió ugyanúgy vonzó befektetési célpont maradt, mint a válság előtt, ezért a deviza alapú hitelek létjogosultsága is fennmarad. A szabályozók viszont éppen szűkítenék a hitelezés feltételeit, mivel csökkenteni akarják a fenntarthatatlan árfolyammozgások kockázatát.

Az EBRD találkozóján egyetértettek a résztvevők, hogy fejleszteni kell a helyi hitelpiacokat, hogy csökkenjen a külföldi finanszírozási igény, ezzel a devizahitelezés negatívumainak kockázata. Ehhez a bankok önszabályozására is szükség van. Magyarországon ilyen lépésnek számít a banki magatartási kódex, amely január elsején lép életbe.

"Nem fogunk jelentős megszorítást alkalmazni az euró alapú hitelezésben olyan országokkal szemben, amelyek a következő években lesznek tagjai a zónának." Az újság "Nyugat-Balkánnak" hívja a térség országait, nem pontosítva a fogalmon, de a szöveg szerint a cikk írója az eurózónához a következő években csatlakozó országokat érti ezalatt, tehát Magyarországot is.

Korábban az merült fel érvként az egyes országok devizahitelezést szigorító saját lépései ellen, hogy a közös uniós szabályozással együtt kaotikussá tehetik a rendszert. Arról nem is beszélve, hogy a széttöredezett szabályozás sok kiskaput hagyna meg.