Hányattatások után éves csúcsra ért a forint

Nagyot fordult a világ az egy évvel ezelőtti sötét időkhöz képest. Tavaly októberben csak drasztikus kamatemeléssel lehetett megmenteni a forint árfolyamát, ám azóta konszolidálódott a helyzet a forint árfolyama egyéves csúcson jár, a kamat pedig történelmi mélypont felé halad, .

• A válság további híreit itt olvashatja!

"A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 11,5 százalék. E rendelet 2008. október 22-én délelőtt 11 órakor lép hatályba" - közölte tavaly október 22-én a jegybank. A szövegből is kiderül, hogy rendkívüli lépés volt, mert a kamatlépések általában a döntést követő napon lépnek érvénybe, ráadásul a kamatemelés mértéke sem volt szokványos, egy nappal korábban ugyanis még 8,5 százalékon állt a ráta, nem beszélve arról, hogy a kamatdöntésekre általában hétfőn, nem pedig szerdán kerül sor.

A drasztikus jegybanki lépést közvetve a Lehman Brothers amerikai befektetési bank tavaly szeptemberi bukásával lehetett összefüggésbe hozni, ekkor mélyült el a korábban "csak" jelzálogpiaci válság, és vált világméretű krízissé. Magyarországon is ettől kezdve kerültek lejtőre az árfolyamok, az október 23-i ünnep előtt pedig felforrósodott a hangulat a magyar piacon, a külföldiek nem bíztak Magyarországban, gyakorlatilag elkezdték kiszivattyúzták a pénzt az országból. A nagyon erős eladói nyomás a forintot és a tőzsdét is a mélybe küldte.

Azóta éles fordulat ment végbe a piacokon. Manapság a forint árfolyama éves csúcsokat döntöget, csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank hivatalos adatai szerint az év során bőven 300 forint felett is járó euróárfolyama 264,09 forint is volt, amire az idén még nem volt példa. A forint jelentős erősödése a javuló nemzetközi helyzetnek köszönhető, a pesszimista hónapokban a dollárba öntött pénzeket a befektetők felszabadították, és kockázatosabb, magasabb kamatot nyújtó eszközök felé fordultak.

Roubini figyelmeztet

A kelet-európai pénzügyi válság esélye az IMF-csomagoknak és a globális befektetői környezet javulásának köszönhetően jelentősen csökkent, de a forint továbbra sem érezheti magát teljes biztonságban. Nouriel Rubini, a jelzálogválságot megjósló amerikai közgazdász legfrissebb elemzésében arra mutat rá, hogy az esetleges lett leértékelés, a bankok sebezhetősége és az ukrán, illetve román politikai kockázat az egész térség megítélését ronthatja.

A piaci hangulat ugyan javult, de a bankszektor bajai továbbra is léteznek, a nem jól teljesítő hitelek aránya ugyanis nem csökkent érezhetően - a hitelportfoliók minősége jellemzően pár hónapos csúszással követi a gazdasági ciklusokat, így a helyzet 2010-ben is tovább romolhat. A Deutsche Bank elemzése szerint Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon az összes kölcsön 5-10 százaléka lesz a rossz hitelek aránya, a balti államokban 15-25 százalékra lehet számítani, Ukrajnában pedig akár 45 százalék is reális lehet. Kérdéses, hogy amennyiben valóban ennyire leromlik a banki portfolió ezekben az országokban, akkor miképp reagálnak majd a külföldi anyabankok.

A forint tavasz óta végbement erősödése mellett a nemzetközi piacokon bekövetkező hangulatváltás is hozzájárult ahhoz, hogy a tavaly októberi magasságból jóval lejjebb került az alapkamat. A jegybank által kiemelten kezelt infláció is a vártnál jobban alakult, ezért a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentéseket hajtott végre: a júliusi végi 8,5 százalékról az évek óta nem látott 7 százalékos szintre mérséklődött a ráta. A Reuters hírügynökség piaci várakozásokat összesítő legutóbbi felmérése szerint a következő hónapokban további kamatcsökkenésekre lehet számítani, az év végéig 6,5 százalék körüli szintre, 2010 végére pedig az eddig soha nem látott - 6 százalék alatti tartományba - süllyedhet a kamat.

A forintot védelmében volt szükség a kamatemelésre

Az említett, tavaly október 22-i rendkívüli kamatemelés időzítése azzal magyarázható, hogy az október 23-i ünnep miatt hosszú hétvége következett, amely kiváló terepet engedett volna a forint támadásához, gyengítéséhez, mivel akkor a hazai pénzintézetek nem, a forintárfolyamot leginkább befolyásoló külföldi intézményi befektetők viszont tevékenykedtek a bankközi devizapiacon.

Az OTP is nehéz helyzetben volt

A magyar tőzsdén is mély nyomot hagyott a válság, október során durva mínuszokat produkált a BUX. A vezető részvények közül az OTP került a fókuszba, mert világszerte elsősorban a bankrészvényektől igyekeztek szabadulni a befektetők. Az OTP árfolyama 2008. október 1-jén még 6405 forint volt, október 27-ére az árfolyam azonban 2550 forintra zuhant, azaz gyakorlatilag 60 százalékot vesztett értékéből a részvény a hónap elejéhez képest.

Az októberi vesszőfutás során a bank messze nem érte el a mélypontot, a papír idén március 5-én 1355 forinton végzett, ami a gödör alját jelentette. A kurzus azóta emelkedő, a javuló nemzetközi hangulatban elképesztő többletet produkált a bankpapír, az árfolyam kisebb törésekkel persze, de stabilan erősödik, október 21-én - 1,19 százalékos esést követően - 5711 forinton zárt.

A tavaly szeptember végi 243 forintos euró után alig három hét alatt 275 forintig zuhant az árfolyam, amit az MNB ezzel a kamatemeléssel kívánt megfékezni. A kívánt hatást sikerült elérni: egy héttel később már 255 forintra tért vissza az árfolyam. A forint helyzetének javításában még fontosabb szerepet játszott, hogy a Nemzetközi Valutaalap október végén bejelentette, hogy az Európai Unióval és a Világbankkal közösen 25,1 milliárd euró hitelkeretet biztosít a magyar gazdaság segítésére.

A ideges október végi hangulat után megnyugodtak a kedélyek, ám később a válság újból bedurvult, az év elején az euró jegyzése sorra lépte át a lélektani határokat, a 270 (január 8.), 280 (január 13.), 290 (január 30.) és 300 (február 2.) forintos szintet. Egy nyugodtnak tűnő hónap után márciusban újabb lejtő következett, amikor egészen 316 forintig (március 6.) ment el az euró árfolyama az MNB hivatalos adatait alapján. Az ijesztő magasságokból április-május fordulóján indult vissza a magyar pénz és érte el most érte el az éves csúcsot.