Gazdasági kockázatot jelent az erős forint

Visszapattant péntek reggel az euró a forinttal szembeni 270-es szintről. Bár hajnaltól a forint időnként erősödött, és az euró meg-megközelítette a 270-es értéket, délután járt 273 forint fölött is az euró, a pesti piac zárása előtt, háromnegyed ötkor viszont 272,69 volt a kurzus. A Buda-Cash elemzői szerint gazdasági kockázatot jelent az erősödő forint.

A brókerház elemzői úgy látják, hogy a nemzetközi válságkezelő módszerek negatív hatásainak kezelésére új forgatókönyveket kell írni. A válságkezelő lépések ugyanis jelentősek növelték az amerikai és az eurózóna költségvetési hiányát, ami miatt viszonylag rövid időn belül megszorító intézkedésekre lesz szükség. A költségvetési csapda önmagában is jelentős nyomást gyakorol a meginduló gazdasági növekedésre. Réczey Zoltán megjegyezte, hogy Magyarországon nem volt ugyanis fiskális lazítás, éppen ellenkezőleg, de ez nem jelenti azt, hogy a jövőben nem kell tovább szigorítani a költségvetésen.

A monetáris csapdát az elemzők szerint az a likviditás jelenti, amelyet a gazdaságokba pumpáltak a kormányok, és amely erősödő inflációs veszélyt rejt. Ez ugyanis nyomást gyakorol a monetáris politikára, a kamatok emelésére, amely szintén akadályozza a növekedést. Ha az egyes jegybankok óvatosan emelik is a kamatokat, kérdés, hogy mi lesz a piaci kamatokkal. Réczey Zoltán megjegyezte, hogy Magyarországon nem volt monetáris lazítás, miközben a piac azt várta.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) viszont egyfajta kényszerpályán mozog, mert a külső árhatások mellett az áfa és a jövedéki adó emelése erősíti az inflációs nyomást. Az elemző megítélése szerint enyhül, de még mindig érezhető az a bizalmi válság, ami korlátozza az MNB kamatcsökkentési mozgásterét. A piaci várakozásokkal szemben a Buda-Cash elemzői kevésbé optimisták, úgy vélik: nem biztos, hogy lehetőség lesz a jelenlegi 9,5 százalékos alapkamatot 2010 végére hat százalékra mérsékelni.

Réczey Zoltán a magyar államháztartás finanszírozásával kapcsolatban megjegyezte, hogy vagy növelik az állampapír kibocsátást, aminek hatására az üzleti szféra kiszorul a hitelpiacról, vagy - ami valószínűbb - újabb IMF hitelre lesz szükség.

Az amerikai bankrendszernek juttatott 975 milliárd, világviszonylatban a bankrendszerbe áramlott 1.470 milliárd dollár ellenére a rendszer komoly likviditási problémákkal küszködik, amit jelez a nagyon alacsony hitelezési aktivitás - jegyezte meg Fazakas Péter. A globális hitelszűke Magyarországon még fokozottabban érződik, ezért könnyen elképzelhető egy második kockázati hullám is, amelyben - a vállalkozások és háztartások pénzügyi helyzetének romlása - komoly veszteséget okozhat a bankoknak. Ezért - az elemző megítélése szerint - nem biztos, hogy a magyar bankrendszer túl van a válságon.