Csúszik a magáncsőd bevezetése

Elutasította ugyan a parlament költségvetési bizottsága kedden azt, hogy tárgysorozatba vegye a családok csődvédelméről szóló törvény elkészítésére felszólító határozati javaslatot, amelyet három kereszténydemokrata képviselő nyújtott be, ugyanakkor a szocialista képviselők elmondták az ülésen: a magáncsődről szóló törvény szeptemberben az országgyűlés elé kerülhet, és akár gyorsított eljárással tárgyalható.

Az állami vagyonról szóló törvény - szocialista képviselők által javasolt - módosítását viszont egyhangúlag vette tárgysorozatba a bizottság, és kormánypárti többséggel általános vitára bocsátotta. A javaslat - a mai gazdasági helyzetre tekintettel - elhalasztaná a kisebbségi tulajdonrészek eladását.

Szintén szocialista képviselők javasolták a szerencsejáték-törvény módosítását, amelyet végül nem vett tárgysorozatba a költségvetési bizottság, mivel csak 14-en támogatták, 13-an ellene voltak, két bizottsági tag pedig tartózkodott. Az előterjesztők nevében Keller László (MSZP) azzal indokolta a kártyatermek megadóztatásának szükségességét, hogy az így nyert többletbevétel szociális célra is fordítható.

Ma sokan keresnek - versenynek álcázott - tiltott szerencsejátékkal havi 300-400 ezer forintot, adómentesen - mondta. Az ellenzéki képviselők a pénzmosás legalizálásával vádolták az előterjesztőket, mire nevükben Keller László emlékeztette őket, hogy éppen a költségvetési bizottságban merült fel tavaly, az adótörvények tárgyalásakor a kártyatermek megadóztatása.

Ugyancsak elmaradt a tárgysorozatba vétele a közbeszerzési törvény módosításának, amelyre Kósa Lajos és Halász János fideszes képviselők tettek javaslatot. Azt akarták elérni, hogy egy neves előadóművész vagy együttes meghívása előtt ne kelljen közbeszerzést kiírni. A kormány képviselője a problémát valósnak nevezte, és új változat kidolgozását ígérte.

A bizottság végül szavazott a csődtörvény módosításához, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) törvényhez beadott képviselői módosító javaslatokról. Így például bekerül a csődtörvénybe az, hogy az adós nem nyújthat be csődeljárás iránti kérelmet - nem kérhet csődvédelmet - akkor, ha a bíróság a korábbi kérelmét jogerős végzéssel hivatalból elutasította, és ettől számítva egy év még nem telt el.

A kgfb-törvénybe bekerült az a szabály, hogy a biztosítónak - a kártérítési javaslat elfogadását követően - 15 napon belül ki kell fizetnie a károsultat. Szabados József (MSZP) arról számolt be, hogy a bizottság nevében hét módosító javaslatot készít. Ezek egyike az, hogy a biztosító csődje esetén a kártalanítási számláról fizessék ki a károkat.