Észtország 2010-ben enyhe (1 százalékos) növekedést mutat majd, Litvániában és Lettországban viszont folytatódik a zsugorodás. Ugyanakkor a visszaesés üteme 2-3 százalékosra fog csökkenni a Swedbank szerint.
A legnagyobb hitelminősítők sorra minősítették le ezek után Lettországot. Egy-két hónapon belül többször is leértékelték a balti államot, amire ritkán akad példa. A Fitch, a Moody's, és a Standard & Poor's egymással versengve minősítették le Rigát, amely elvesztette a legkedvezőbb besorolású országok közötti státuszát.
A litván helyzet is ingatag
Litvániában a zavargások Lettországra emlékeztetnek. A legdélebbi balti országban a gazdasági növekedés évekig jelentős volt, 2007-ben 8,9 százalékos. Tavaly októberben is a jegybank még 1,2 százalékos növekedésre számított 2009-re, de aztán kiderült, hogy a tavalyi GDP is negatív növekedést mutat.
A múlt évben már csak 3,2 százalékkal bővült a litván gazdaság, idén pedig legalább öt, de inkább hat százalékkal csökkenhet a legfrissebb - már idézett - Swedbank-prognózis szerint. Vészjósló, hogy tavaly az utolsó negyedévben már negatív volt a növekedés, amire tíz éve nem volt példa Litvániában.
A litván illetékesek mindenesetre megpróbálják csillapítani a hangulatot. A vilniusi jegybank kormányzója, Reinoldijus Sarkinas szerint országa nem szorul az IMF segélyére, aminek a lehetőségét január elején a Bloomberg hírügynökség pendítette meg. Sarkinas persze óvatosan fogalmazott. Azt mondta január 10-én: éppen akkor nem kérnek a segítségből, de távlatilag nem merte kizárni ezt az eshetőséget sem.
A vilniusi helyzet amúgy sem stabil. Január 23-án csődbe ment a litván flyLAL légitársaság, sőt, az Európai Bizottság uniós költségvetésért felelős tagja, Dalia Grybauskaite szerint Litvánia maga is a fizetésképtelenség felé halad a szociális nyugtalanság miatt, amelyet a költségvetési kiadások csökkentése váltott ki. (Mindez azért is érdekes, mert Grybauskaite litván politikusként került Brüsszelbe.)
Az MTI által idézett európai biztos szerint a vilniusi kormány által januárban hozott intézkedések "megfelelőek ahhoz, hogy stabilizálják a kialakult gazdasági helyzetet, és az ország hitelekhez jusson belföldön, illetve külföldön". Ugyanakkor a szociális feszültség további fokozódása, illetve a politikai helyzet destabilizálódása a fizetésképtelenség állapotához vezethet szerinte.
Észtország és a válság
Viszonylag kevés szót ejtettünk eddig Észtországról. Ez az állam a három balti ország közül a legerősebbnek, legstabilabbnak tűnik gazdaságilag. Erős ugyanis az észtek függősége Finnországtól, amely hatalmas invesztíciókat hajtott végre a finn-ugor nyelvrokonoknál. (Az észt és a finn nyelv rendkívül közel áll egymáshoz.)
A legfrissebb uniós előrejelzés szerint az idén Észtország államháztartási hiánya 3,2 százalék lesz, és 2009-re várható 4,7 százalékos GDP-zsugorodásával mélyen a recesszióba süllyed a távirati iroda beszámolója szerint.
A magas, 10 százalék körüli inflációt - amely 2007-ben megakadályozta az észt euróövezeti belépést -, sikerült ugyan valamelyest leszorítani, de az észt központi bank 2011-ig nem várja, hogy az ország teljesíti az euróövezeti csatlakozás inflációs feltételét.
Hétszázalékos GDP-csökkenés?
Az Aripaev nevű észt internetes hírforrás szerint idén hét százalékkal zsugorodhat a gazdaság, és az ország immár pénzügyi vésztartalékainak felszabadításán gondolkozik, hogy elháríthassák a hitelválság negatív hatásait. A kiskereskedelem például decemberben 9 százalékkal zuhant a legészakibb balti országban, és különösen a feldolgozóipari termékek iránti kereslet esett vissza.
Nem segíti a balti országok talpra állását a nyugat-európai nagyobb államok visszaesése, de az orosz helyzet sem, hiszen az ottani gazdaság várhatóan zérónövekedést mutat majd.
Nem véletlen tehát, hogy a Fitch Ratings egyik vezetője a balti köztársaságokat a hitelválság "legnagyobb térségi áldozatainak" a kelet-közép-európai régión belül. Tavaly Lettország és Litvánia adósbesorolása is két fokozattal romlott a Fitch listáján.