Nincs messze a víz árutőzsdei bevezetése

Az emberiség hamarosan kifuthat az ivóvízből, ha a jelenlegi tempó mellett éli föl természetes készleteit. A mással nem helyettesíthető víz utáni igény egyre bővül, a növekvő kereslet pedig befektetési lehetőségeket teremt. A befektetők már most is "kék aranynak" hívják a vizet a tengerentúlon, amely után akár olyan hajtás is kialakulhat a nem is távoli jövőben, mint az olajért. Mindezt hamarosan a vízdíjak alakulásán is érzékelni fogjuk.

Kétségkívül a víz a legértékesebb áru a föld felszínén, mivel mindenkinek szüksége van rá. Fontosság tekintetében az olaj, a gáz vagy éppen a villamos energia is a víz mögé szorul, ennek kereslete ugyanis nemhogy nem fog csökkenni, de a jövőben az igények jelentős növekedése várható.

Előrejelzések szerint 2020-ra a világ népessége mintegy 2 milliárd fővel bővül, akik a jelenlegi folyamatok fennmaradása mellett 20 százalékkal növelik az emberiség vízigényét. Ötven éven belül a föld népességének a fele vízhiányos területen élhet az előrejelzések szerint. Miközben a föld lakosságának vízigénye növekszik, a klímaváltozás, a környezetszennyezés és az esőerdők kipusztítása miatt egyre kevesebb iható víz áll rendelkezésre.

Bár ma még természetes, hogy otthonunkban tiszta ivóvizet csapolhatunk a falból, a vízhez egyre nehezebb lesz hozzájutni. Aki valamiféle hagymázas fantazmagóriának véli a vízzel kapcsolatos aggályokat, annak nem árt tudnia, hogy a világ 80 országa már most is súlyos vízhiánnyal küzd.

Nem számíthatunk arra sem, hogy hamarosan valaki új vízkészletet fog felfedezni, mert egy fix, meghatározott mennyiséggel rendelkezünk belőle. Nem helyettesíthetjük más megoldással, ahogyan az energiahordozókat egyre inkább kiválthatjuk más energiahordozókkal, és ezen a technikai fejlődés, a tudományos fölfedezések sem segítenek.

Motivált takarékosság

Mint minden más hiány, a vízhiány is befektetési lehetőségeket teremt. A globális vízhiány oda vezethet, hogy a drága folyadékkal hasonló módon kereskedjenek, mint ahogyan például már a szén-dioxiddal is bizonyos tőzsdei formában kereskednek - idézi Craig Donohue, a Chicagói Kereskedelmi Tőzsde vezérigazgatójának szavait a Times.

Az árupiaci megjelenés pedig nagyobb takarékosságra fogná a kisebb-nagyobb fogyasztókat, éppúgy, ahogyan a szén-dioxid kereskedelme a kibocsátás csökkentésére sarkallja a nagyobb kibocsátókat. Márpedig van min takarékoskodni: napjainkban egy emberre közel 850 liter vízfogyasztás jut naponta, amibe persze az elfogyasztott élelmiszer megtermeléséhez szükséges öntözéstől kezdve a zuhanyozásig sok minden beletartozik. Egy ilyen piac hasonlóan működhetne, mint az egyéb termékek ma már működő piaca. Ennek keretében akár a kisebb fogyasztók - például a földművesek - is előre megvásárolhatnák és fedezhetnék nyári szükségletüket a tőzsdén.

A vízzel kapcsolatos nemzetközi határidős kereskedés tervei azonban egyelőre kezdeti stádiumban vannak, és néhány év még biztosan eltelik addig, amíg a víz csatlakozik a nyersolajhoz és a többi árupiaci szereplőhöz. Rövid távon egyelőre nem lát sok esélyt a víz árupiaci megjelenésére Skáre Balázs, a Solar Capital elemzője. Az árupiaci termékeknek ugyanis egységes paramétereknek kell megfelelniük, hiszen, ha nem ugyanarról a dologról van szó, akkor az árazás kérdése is megoldhatatlan lenne. Az elemző szerint később létrejöhet egy európai víztőzsde. A világgazdaságban vannak olyan jelek, hogy a vízért az olajhoz hasonló harc indulhat a kínálat szűkülése esetén - teszi hozzá.

Jégkocka az Antarktiszról

A jó minőségű vízzel rendelkező országok már ma is exportálják az értékes folyadékot, hiszen a vezetékes víz egyfajta helyettesítő termékének tekinthető ásványvíz már ma is a nemzetközi kereskedelem része - mondta az [origo]-nak Kiss Péter, a KPMG energiaügyekért felelős partnere. Mindez azonban nagy logisztikai, szállítási költségeket tételez föl, ami az esetleges árupiaci megjelenés esetén szükségszerű tömegszállítását is nehezen elképzelhetővé teszi - mondja Kiss Péter.

Sokkal valószínűbb, hogy inkább a vízkezelési, víztisztítási technológiák fejlődésébe megy majd a pénz. A tudósok már dolgoznak olyan megoldásokon, amelyek lehetővé teszik jégtömbök szállítását az Antarktiszról például az Arab-félszigetre. Az arab sejkek nagy olajpénzeket invesztálnak a tengervíz sótalanításába, ami nagyon drága technológia. Kanada már most is használ grönlandi jeget ivóvíz előállítására.

A vízpiac, a vízbe invesztálás jelenleg globálisan 460 milliárd dollár kiterjedésű, és a befektetési szektorban máris "kék aranyként" emlegetik a vizet, utalva a benne rejtőző profitlehetőségekre. Az Egyesült Államokban számos tőzsdei befektetési alap kínál lehetőségeket vízzel kapcsolatban. Ilyen például a PowerShares Water Resource tőzsdei befektetési alap, amely főleg infrastrukturális invesztíciókban érdekelt. A 23 részvényt magába foglaló Dow Jones U.S. Water Index, vagy az S&P 1500 Water Utilities Index már kimondottan vizes cégek értékpapírjait képviseli.

Az elsősorban közműcégek teljesítménye igencsak meggyőző volt az elmúlt években, 2000 és 2005 között 134,5 százalékot erősödtek, 1995 és 2005 között pedig 446 százalékos pluszt könyvelhettek el a vizes közműcégbe fektetők. A Palisades Water Resources a globális víz-iparágban szereplő mintegy 3 tucat amerikai vállalat teljesítményét követi nyomon, amelyek a szivattyú- és szűrőgyáraktól a közműcégeken át az öntözőberendezéseket gyártó vállalatokig tevékenykednek.