Átlag feletti élelmiszeráremelés várható

Idén a gazdasági növekedés gyorsul, az infláció lassul, mértékük azonban kedvezőtlenebb lesz a korábban előrejelzettnél - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzésében. A prognózis szerint a belső és külső egyensúly tovább javul, a reálkeresetek, ha minimálisan is, de emelkednek.

Az előrejelzés szerint az infláció 2007 utolsó hónapjaiban gyorsult, főleg az emelkedő világpiaci energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak következtében, amit a rossz hazai agrártermés csak fokozott. Idén ezek a tendenciák továbbra is érvényesülnek, de a költségvetési konszolidációs lépések egyszeri áremelő hatása már nem jelentkezik.

Az élelmiszerek ára mintegy 10 százalékkal emelkedik, az év végére azonban a magas 2007. decemberi árszint következtében 5 százalék közelébe lassulhat. 8 százalék feletti mértékben növekszik a háztartási energiahordozók ára is. Mérséklődik a tartós fogyasztási cikkek árszintje, minimálisan emelkedik a ruházati termékeké. A 2007. évi magas szinthez képest viszonylag kevéssé emelkedik az üzemanyagok ára.

A bérek emelkedésétől kissé elmaradóan, de az átlagosnál gyorsabban nő a szolgáltatások ára. Így az infláció az idei év végére várható 7,4 százalékról 2008 elején csak lassan csökken, az I. félév végén 6 százalék körül lesz, az év végére azonban 4 százalék körülire mérséklődhet, miközben éves átlagban 5,7 százalék körül alakul. Az euró/forint árfolyam éves átlagban a tavalyi 252 forint körül marad, a januári gyengülés feltehetőleg átmeneti.

A jövedelmek növekedése 2008-ban nominálisan kissé lassul, a fehéredés folytatódik. A bruttó keresetek a versenyszférában 8 százalékkal, a költségvetési szektorban mintegy 7 százalékkal emelkednek. Így a reálbér a gazdaság egészében kb. 0,5-1 százalékkal emelkedik, de ezen belül a költségvetési szektorban alig, a versenyszférában 1 százalék felett. A 2007 végén főleg szezonális okokból megemelkedett munkanélküliség 2008 folyamán várhatóan csökken, a nyár közepe óta a versenyszektorban is romló foglalkoztatás pedig lassan és szerényen, de javulni kezd.

Az ipari termelés az európai konjunktúra romlása miatt a 2007. évinél kissé lassabban, mintegy 7,5 százalékkal emelkedik, de így is az ipari export marad a gazdasági fejlődés fő húzóereje. Ugyanakkor a 2008. évi gazdasági élénkülés egy része valójában a 2007. évi agrárzuhanás automatikus ellentéte. A 2007. évi 10-15 százalékos visszaesés után 2008-ra átlagos időjárás esetén a bruttó hazai termék (GDP) 10 százalékos növekedés várható az ágazatban.

Az építőipari termelés a tavalyi jelentős visszaesés után lényegesen élénkül. Továbbra is gyors növekedést várható egyes üzleti szolgáltatásokban, kissé emelkedik már a kereskedelem értékesítése is. A közösségi szolgáltatásokban ugyan még mérséklődik a GDP, de a 2007. évinél már kisebb ütemben.

A kivitel dinamikusan, de a 2007. évinél lassabban nő. Az ipari kivitel lassulása mellett a tavalyi rossz termés miatt legalábbis lassul az euróban mért agrárexport. Az import dinamikája viszont kissé még emelkedhet is, elérve a kivitelét. Ebben egyaránt szerepe lesz a cserearány-romlásnak, a beruházások várt élénkülésének, a fogyasztás lassú emelkedésének. Az áruforgalom deficitje minimális szinten stagnál.

A szolgáltatások külkereskedelme bővül, aktívuma szerényen emelkedik. A jövedelmi mérlegben viszont növekvő deficit várható. Így a folyó fizetési mérleg hiánya nagyjából változatlan, 5 milliárd euró körüli marad. A 2007-től rendelkezésre álló EU-s támogatási lehetőségek egy részét 2008-ban már elkezdjük felhasználni, miközben még az előző időszakról áthúzódó jelentős összegek kifizetésére is sor kerül. Így a nemzetgazdaság külső finanszírozási igénye 3,2 milliárd euróra, a GDP mintegy 3 százalékára mérséklődik.

Az infláció 2007 utolsó hónapjaiban gyorsult, főleg az emelkedő világpiaci energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak következtében, amit a rossz hazai agrártermés csak fokozott. Idén ezek a tendenciák továbbra is érvényesülnek, de a költségvetési konszolidációs lépések egyszeri áremelő hatása már nem jelentkezik. Az élelmiszerek ára mintegy 10 százalékkal emelkedik (az év végére azonban a magas 2007. decemberi árszint következtében 5 százalék közelébe lassulhat). 8 százalék feletti mértékben növekszik a háztartási energiahordozók ára is.

Mérséklődik a tartós fogyasztási cikkek árszintje, minimálisan emelkedik a ruházati termékeké. A 2007. évi magas szinthez képest viszonylag kevéssé emelkedik az üzemanyagok ára. A bérek emelkedésétől kissé elmaradóan, de az átlagosnál gyorsabban nő a szolgáltatások ára. Így az infláció az idei év végére várható 7,4 százalékról 2008 elején csak lassan csökken, az I. félév végén 6 százalék körül lesz, az év végére azonban 4 százalék körülire mérséklődhet, miközben éves átlagban 5,7 százalék körül alakul. Az euró/forint árfolyam éves átlagban a tavalyi 252 forint körül marad, a januári gyengülés feltehetőleg átmeneti.

A jövedelmek növekedése 2008-ban nominálisan kissé lassul, a fehéredés folytatódik. A bruttó keresetek a versenyszférában 8 százalékkal, a költségvetési szektorban mintegy 7 százalékkal emelkednek. Így a reálbér a gazdaság egészében kb. 0,5-1 százalékkal emelkedik, de ezen belül a költségvetési szektorban alig, a versenyszférában 1 százalék felett. A 2007 végén főleg szezonális okokból megemelkedett munkanélküliség 2008 folyamán várhatóan csökken, a nyár közepe óta a versenyszektorban is romló foglalkoztatás pedig lassan és szerényen, de javulni kezd.