Decemberre javult a német üzleti hangulat

A mannheimi Európai Gazdaságkutató Központ (ZEW) hat hónapra előre tekintő németországi konjunktúra- és üzleti hangulatmutatója tovább javult: decemberre mínusz 45,2 pontra a novemberi 53,5 pontról. Az elemzők romlásra, mínusz 55 pontra számítottak decemberről. Októberre mínusz 63,0 pont volt a fő mutató, közel a júliusi 63,9 ponthoz, amely több mint 15 éves mélypont volt.

A mutató így is a borúlátók nagy többségét jelzi, de a pesszimizmus szemlátomást enyhül. Ezt az Európai Központi Bank nagy kamatcsökkentéseivel és a kormányzati gazdaságélénkítő intézkedésekkel magyarázták a ZEW-nél kedden, együtt azzal, hogy a kőolaj és az euró olcsóbbodása továbbra is javítja a hangulatot.

Negatív érték a pesszimisták többségét, pozitív érték a bizakodók többségét jelzi. A mutató utoljára tavaly júliusban volt pozitív területen. A mintegy háromszáz intézményi befektető és közgazdász véleménye alapján készülő mutató történelmi középértéke decemberrel együtt 26,8 pont.

Jelen helyzet

A jelenlegi helyzet megítélése tovább romlott: a részmutató mínusz 64,5 pontra csökkent a novemberi mínusz 50,4 pontról. A ZEW szintén hathónapos euróövezeti várakozási mutatója decemberben mínusz 46,1 pontra javult a novemberi mínusz 54,0 pontról, közölték ezt is kedden.

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet németországi üzleti bizalmi mutatója, hétezer német feldolgozóipari, építőipari, nagy- és kiskereskedelmi vállalat megkérdezése alapján, novemberre 85,8 pontra csökkent az októberi 90,2 pontról, közölték az Ifo-nál november végén. Az elemzők 88,7 pontot vártak novemberről.

A mutató, száz pont alatti értékekkel, július óta jelzi a pesszimisták lassan, de biztosan növekvő többségét. A novemberi eredmény 1993. február óta a legrosszabb. Németország hazai összterméke a harmadik negyedévben 0,5 százalékkal csökkent az előző negyedhez képest szezonális és naptári kiigazítással.

A második negyedben 0,4 százalékos visszaesést mértek, szintén az előző negyedhez viszonyítva, szintén szezonális és naptári kiigazítással: két egymást követő negyedévi visszaesés technikailag recessziót jelent. Ilyen utoljára 2003 első félévében történt Németországban. Az első negyedévben még kiugró, 1,4 százalékos volt a növekedés az előző negyedhez viszonyítva szezonális és naptári kiigazítással.

A növekvő import és a lassuló export rontotta a GDP-t

A harmadik negyedévben a lakossági és a közfogyasztás szerény növekedése nem ellensúlyozta, hogy a gyorsan bővülő import és a lassuló exportteljesítmény miatt a külkereskedelem negatívan befolyásolta a GDP alakulását, írták a szövetségi statisztikai hivatal elemzői korábban.

Éves összehasonlításban a GDP-növekedés a harmadik negyedévben 0,8 százalékra lassult a második negyedévi 1,9 százalékról és az első negyedévi 2,7 százalékról, rendre naptári, azaz munkanap-kiigazítással. Kiigazítás nélkül a tényleges növekedés 1,3 százalékos volt a második negyedévi 3,3 százalék és az első negyedévi 1,9 százalék után.

A német gazdaság növekedése tavaly évi átlagban 2,5 százalékosra, munkanapokkal kiigazítva 2,6 százalékosra lassult a 2006-os 3,0 százalékról, illetve munkanapokkal kiigazítva 3,1 százalékról.

Keresleti oldalról a krónikusan gyenge lakossági fogyasztás a harmadik negyedévben sem adhatott támogatást - a lakosság fogyasztási kiadásai 0,3 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól, miután a második negyedben mindössze 0,1 százalékos volt az éves többlet, csakhogy most már a beruházások növekedése is lanyhult, és már a külkereskedelem sem volt pozitív hozzájáruló a GDP-növekedéshez, mint a korábbi negyedévekben.

Pedig a termelőberuházások növekedtek

A termelőberuházások azonban még a harmadik negyedben is 6,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, habár ez jelentős ütemvesztés a második negyedévi, 11,2 százalékos éves többlethez képest. Az export éves növekedése 3,9 százalékosra lassult a második negyedévi 7,3 százalékról, az importé ellenben 5,7 százalékra gyorsult a második negyedévi 5,6 százalékról.

Németországban a korábbi GDP-sikerek sem látszottak meg a lakossági fogyasztáson. Az utolsó felülvizsgálatok szerint a lakossági fogyasztás tavaly átlagosan 0,4 százalékkal csökkent, idén az első negyedévben stagnált, majd a második negyedévben 0,1 százalékkal bővült éves összehasonlításban.

Az éves összehasonlítású GDP-növekedést az év első felében még jól támogatta a többi keresleti oldali forrás. A beruházások tavaly átlagosan 6,9 százalékkal gyarapodtak, idén az első negyedévben 6,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, és a második negyedben 11,2 százalékra gyorsult a növekedés, szintén éves összehasonlításban.

A GDP-számításhoz figyelembe vett export tavaly átlagosan 7,5 százalékkal bővült, idén az első negyedévben 5,8 százalékkal volt nagyobb a tavalyi első negyedévinél, a második negyedévben 7,3 százalékra gyorsult a kivitel növekedése. Az import ennél lassabban bővült korábban: a tavalyi egész évi, 5,0 százalékos többlet után idén az első negyedévben az éves többlete 4,1 százalékos, a második negyedben 5,6 százalékos volt.

A reálbér nagyjából annyi, mint nyolc éve

Németországban 2000 óta tavalyig 14,7 százalékkal emelkedett az átlagos bruttó bér - ez a legkevesebb Európában -, vagyis reálértékben szinte semmivel: tavaly ugyanis átlagosan 14,2 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint 2000-ben. A reálbér 2005 óta csökken is az átlag szintjén.

Ezért a német gazdasági növekedés fő forrása keresleti oldalon a beruházás és az export, miközben a foglalkoztatás növekedésének ára egyszersmind az életszínvonal lassú romlása. A számokból az derül ki, hogy a német gazdasági növekedés viszonylagosan mind kevésbé van rászorulva a hazai fogyasztásra.