Mindenki későn ébredt válságügyben

Vágólapra másolva!
Gyurcsány Ferenc tavaly még nem tartott igényt az Európai Unió segítségére, azóta persze lehívtuk az EU gyorssegélyét. Bajnai Gordon gazdasági miniszter idén nyáron kijelentette: nincs gazdasági válság, Veres János pedig 2007 őszén állította ugyanezt. Biztos, ami biztos, az [origo] olvasóinak most azért összefoglaljuk, hogy mi történt az elmúlt másfél-két évben a nemzetközi pénzpiacokon, tőzsdéken, a bankszektorban és a reálgazdaságban, vagyis a termelőszférában. Nekünk úgy tűnik, válság van.
Vágólapra másolva!

2007. december 12.: a nagy központi bankok - az amerikai Fed, az Európai Központi Bank, a Bank of England és a Svájci Nemzeti Bank - közös tervvel rukkolnak elő, hogy likviditást biztosítsanak bankrendszereiknek egyéves távlatban. A tervben rögzítik a dollár cseréjét a Fed és a többi résztvevő között, és itt szerepel először a későbbi dolláraukciók ötlete.

2008 január: egyre nőnek a veszteségek az amerikai bankoknál. A CNBC tévéállomás szerint 2007 utolsó negyedében csak a Citigroup 24 milliárd dollárt vesztett. A Merrill Lynch-nél a leírások elérhetik a New York Times szerint a 15 milliárd dollárt.

2008. január 24.: a francia bank, a Société Générale egyik brókerét, Jerome Kervielt több milliárd eurós kárt okozó csalással vádolják. A bank veszteségeit egyes források 7,1 milliárd dollárra teszik, később ezt a számot lefelé módosítják, illetve más ügyletekhez is hozzákötik.

2008. január 25.: Gyurcsány Ferenc internetes blogjában a davosi világgazdasági csúcs kapcsán ezt írja: Tavaly még aggodalom övezte Magyarország gazdasági és politikai helyzetét, idén azonban sokan érdeklődtek az ország iránt és "idén már nagyon sok elismerést kaptunk... Magyarországnak itt jó híre van".

Bush is cselekszik, a britek államosítanak

2008. február 13.: súlyosbodik a helyzet a német IKB banknál. A tulajdonos, az állami KfW és a hitelintézetek együttesen nyolcmilliárd eurót pumpálnak a pénzintézetbe, hogy megmentsék az összeomlástól.

2008. február 13.: George W. Bush amerikai elnök 168 milliárd dollárt iktat a költségvetésbe a következő két éves időtartamra, hogy ezzel élénkítse a pénzügyi szektort.

2008. február 17.: a brit kormány bejelenti a Northern Rock jelzáloghitelező államosítását.

Válság Németországban

2008 február közepe: A Focus magazin szerint a német tartományi bankokat is egyre érzékenyebben érinti a válság. A kétes hitelek összege a szászországi SachsenLB-nél 17,5 milliárd euróra rúg. A WestLB 5 milliárd eurós pénzügyi segélyt és garanciát kap. A bajor BayernLB kitettsége 1,9 milliárd euró. Az LBBW, vagyis a Landesbank Baden-Württemberg 800 millió eurós kockázatokkal kénytelen számolni 2007 végéig. A HSH Nordbank 1,1 milliárd euró veszteséget kénytelen elkönyvelni. A NordLB 210 milliós leírással küszködik. A német magánbankoknál hasonló nagyságrendűek a veszteségek: a Deutsche Bank 2,3 milliárd eurót ír le 2007 után, a Commerzbank - különösen a leányvállalat, az Eurohypo miatt - csaknem egymilliárdot bukik, a DZ Bank 1,4 milliárdot kénytelen elkönyvelni, a Dresdner Bank 1,6 milliárdos mínusznál jár. A Hypo Real Estate - ekkor még csak - 400 millió eurót ír le 2007 után. Később kiderül, hogy a Hypo Real Estate több tízmilliárd eurós segélyre szorul.

2008. február 27.: hatalmasat zuhan a kínai tőzsde. Az USA-ban a recessziós félelmek tolják a mélybe az árfolyamokat. A sanghaji tőzsdén 9 százalékos a bukás, ami 10 éve a legnagyobb esésnek számít. A Dow Jones négy százalékot zsugorodik, akárcsak a Nasdaq. Európában is folytatódik az árfolyamesés.

Az SZDSZ megfúrja a koalíciót

2008. március 11.: a Fed bejelenti, hogy hiteleiért szélesebb körben fogad el papírokat. Immár a másodrendű, jelzáloggal terhelt papírok is alapul szolgálhatnak a Fed új biztosító-kölcsönprogramjában való részvételre. A központi bank négyhetes lejáratra újabb 200 milliárd dolláros likviditási kölcsönt dob a pénzügyi rendszerbe. A lépés a többi jelentős központi bank intézkedéseivel összehangoltan történt.

2008. március 14-17.: Az amerikai befektetési bank, a Bear Stearns részvényárfolyama bedől. A cég papírja 87 százalékot veszít az értékéből. A nagy kereskedelmi bank, a JP Morgan Chase nevetséges áron vásárolja fel a Bear Stearnst, összesen 236 millió dollárt fizet a cégért. Ez azt jelenti, hogy két dollárt fizet a JP Morgan részvényenként, ez 93 százalékkal kevesebb, mint a bajba jutott brókercég korábbi értéke. A kényszereladással véget ér a 14 ezer embert foglalkoztató Bear Stearns 85 éves története. Ez az 1930-as évek nagy válsága óta az első eset, hogy a legnagyobb brókercégek egyike befejezi műlködését az Egyesült Államokban.

2008. március 31.: Kóka János pártelnök bejelenti, hogy az SZDSZ visszahívja minisztereit a kormányból. Magyarországon ezután hosszas huzavona kezdődik, amelynek eredményeként kisebbségi kormányzásra áll be az MSZP és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a kabinetet kívülről hol SZDSZ-es, hol MDF-es, hol független honatyák támogatják. Még az a különleges eset is előfordul, hogy néhány fideszes szavazat segíti a parlamenti szavazásokon a kabinetet. Az [origo] március 31-én azt írja: "Rövidtávon komolyabb tőkekivonást és a forint jelentősebb gyengülését is hozhatja" a reformok megállása, ami a kormányválság miatt egyre nyilvánvalóbb. "Az euró jegyzése simán elmehet 265 forintig és semmi biztosíték nincs arra, hogy az lenne a kurzus teteje" - írtuk, és igazunk is lett: októberben a forint árfolyama 287 forint/euróig gyengült, most december 16-án pedig 268-269 forintnál jár az euró.

Rekordot dönt egy svájci bank vesztesége

2008. április 1.: tovább nő a svájci nagybank, a UBS vesztesége. Az első negyedévben a pénzintézet 19 milliárd dollárt kénytelen leírni. Így a válság kialakulása óta 37 milliárd dollárra emelte leírásainak összegét. Ez világrekord, ami Marcel Ospel elnök pozíciójába kerül: a topmenedzser távozik a bank éléről.

2008. április 2.: "A recesszió lehetséges, hogy bekövetkezik, de a recesszió technikai kifejezés" - mondja az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke, Ben Bernanke.

2008. május 20.: "Jelenleg úgy tűnik, hogy az amerikai kamatok a megfelelő szinten vannak ahhoz, hogy segítsék az amerikai gazdaságot, anélkül, hogy gerjesztenék az inflációt" - jelentette ki Donald Kohn, az amerikai jegybank szerepét ellátó Fed alelnöke egy konferencián. Azóta kiderült, hogy a Fed kénytelen változtatni, és folyamatosan csökkenti a kamatlábat. Éppen most kedden, december 16-án újabb kamatvágásra került sor, és a ráta 0,25 százalékra csökkent.

2008. május 30.: 15-25 ezer alkalmazott elbocsátására készül a New York-i pénzügyi szektor, az elbocsátások 2009 márciusig tartanak majd a sajtóhír szerint.

Június: Bajnai optimista hónapja

2008. június 6.: Bajnai Gordon gazdasági miniszter cáfolja a londoni pénzügyi körökben terjedő pletykát, és kijelenti: nem akar miniszterelnök lenni.

2008. június 25.: "Magyarországot egyetlen közös cél, vízió vezérelheti: az évi ötszázalékos, az Európai Unió átlagát legalább két százalékponttal meghaladó gazdasági növekedési ütem" - mondja Bajnai Gordon gazdasági miniszter.

2008. június 26.: Bajnai Gordon gazdasági miniszter kijelenti: "nincs gazdasági válság, hiszen az OECD prognózisa szerint jövőre már meghaladja a 3 százalékot a növekedés, az államháztartás közeledik egy egyensúlyi helyzethez és a forint erős árfolyama sem azt mutatja, hogy bizalomvesztés tapasztalható a magyar gazdaság iránt." Októberben ugyanakkor össze fog omlani a forint árfolyam, 287 forint/euróra zuhan a magyar deviza kurzusa, míg az év végére a gazdasági növekedés is negatívvá vált (a harmadik negyedévben 0,1 százalékkal csökkent a GDP az előző három hónaphoz képest).

Trichet még mindig az inflációtól fél, aztán változtat

2008. július 3.: Az Európai Központi Bank (EKB) 4,25 százalékra emeli alapkamatát. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke még mindig az inflációt tartja a legveszélyesebbnek. Mindez azt jelenti, hogy Trichet nem tartja veszélynek ekkor még a gazdasági recessziót.

2008. július 11.: összeomlik az egyik legnagyobb ingatlanfinanszírozó az USA-ban. A kaliforniai IndyMac tevékenységét a szövetségi betétbiztosítási társaság, az FDIC veszi át. Ennek költségeit nyolcmilliárd dollárra becsülik a szakértők. Az IndyMac összeomlása ekkor a második legnagyobbnak számít az amerikai banktörténetben. Ugyanezen a napon csúcsot dönt az olaj ára, 147 dollárba kerül egy hordó. Az év végre összeomlik az árfolyam, az olaj alig harmadába kerül majd a július rekord értékhez viszonyítva.

2008. július 14.: az amerikai kormány és a jegybank szerepét ellátó Fed átfogó segítséget nyújtanak a két legnagyobb, és a válság során megroggyant amerikai jelzáloghitelezőnek, a Fannie Mae-nek és a Freddie Macnek. Henry Paulson pénzügyminiszter szerint ezzel a pénzügyi rendszer stabilitásába vetett hitet akarják erősíteni, a pénzpiacoknak is támaszt akarnak nyújtani. A két kisegített jelzálogcég az amerikai jelzálogok felét garantálta, vagy vett részt a folyósításukban. Összeomlásuk beláthatatlan következményekkel járt volna elemzők szerint.

2008. július 31.: Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke elismeri, hogy a pénzpiacok szűkében vannak a likviditásnak (magyarul: kevés a szabadon felhasználható pénz, azaz nincs elég a készpénz a piacon). Az EKB pénzt pumpál a piacokra, százmilliárd euró értékben.

Kezdődik a recesszió

2008. augusztus 8.: Az orosz tőzsde hatalmasat zuhan a grúz katonai konfliktus és az olaj árának csökkenő tendenciája miatt. A 7 százalékos moszkvai esésben szerepet játszhatott az ottani olajcégek elleni monopóliumellenes vizsgálatok megkezdése is.

2008. augusztus 14.: Az Eurostat adatai szerint a második negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a GDP az euróövezetben és 0,1 százalékkal a 27 tagországban az első negyedhez képest. Elemzők 0,3 százalékos csökkenést vártak az euróövezetben. Az első negyedben még 0,7 százalékra gyorsult a gazdasági növekedés a tavalyi utolsó negyedévi 0,4 százalékról az euróövezetben és az egész EU-ban. Az EU-ban tehát hivatalos a recesszió.

2008. augusztus 21.: a német állami bank, a KfW eladja a bajba került IKB-t. A vevő az amerikai pénzügyi befektető társaság, a Lone Star. Az IKB mindaddig összesen 10,7 milliárd euróba került a német adófizetőknek.

2008. szeptember 8.: a börzék hektikusan mozognak, miután az amerikai állam felügyelet alá vonja a Fannie Mae és a Freddie Mac jelzáloghitelezőket, amelyek már korábban is félig-meddig állami ellenőrzés alatt álltak.

Bedől a Lehman

2008. szeptember 15.: új szakaszába lép a válság azzal, hogy csődbe jut - gazdaságtörténeti rekordot döntve - az egyik legnagyobb amerikai brókercég és befektetési bank. A Lehman Brothers bukása átalakítja a teljes amerikai befektetési banki szektort. Csődje több mint 600 milliárd dolláros befagyott adósságot jelent. Mindennek nyomán zuhanásnak indulnak a nemzetközi tőzsdék, kiszáradnak a bankközi pénzpiacok, a bankok ezentúl egy ideig egymásnak sem hajlandóak hitelezni. Ugyanakkor a Merrill Lynch 44 milliárd dollárért kerül a Bank of America kezébe. A világ legnagyobb biztosítójának számító AIG 40 milliárdos segítségért fordul az amerikai államhoz.

A kockázatos országok iránti - amúgy sem túl erős - bizalom is meginog, növekszik a tőkekivonás, és a spekulánsok bizonyos gyengébb devizák ellen spekulálnak. Ennek eredményeként omlik össze gyakorlatilag az izlandi pénzügyi rendszer a következő hetekben, Magyarországot pedig a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Unió rendkívüli segélye ment meg. Minderről sorozatunk következő részében bővebben is olvashatnak.

A cikk elkészítésében közreműködött: Bánfai Károly