Megáll a saját lábán a forint

Ha a magyar és a régiós devizák elmúlt hét évben látott mozgását összevetjük, kiderül, hogy a forint jóval kisebb sávban mozgott, mint társai - derül ki a Buda-Cash elemzéséből. A brókercég szakértői szerint nincs szükség arra, hogy a forint árfolyamát a devizahitelesek védelmében különböző eszközökkel befolyásolja a pénzügyi kormányzat, hagyni kell, hogy menjen minden a maga útján.

A magyar deviza ingadozási sávjának februári eltörlése óta még inkább a globális rendszer része lett. A nemzetközi devizapiac a világ egyik legnagyobbja, naponta hihetetlenül nagy összegben, 3 ezer milliárd dollár értékben köttetnek ügyletek.

A sáveltörlés miatt, az akkori jóslatoknak megfelelelően, jelentősen megnőtt a volatilitás, vagyis a korábbinál még változékonyabb lett az árfolyam. Erre jó példa, hogy csak az idén nagyon széles sávban mozgott az euró árfolyama: nyáron volt példa 228 forint körüli euróra, és október végén volt, amikor bőven 280 forint felett járt a jegyzés.

Változott a helyzet

Ekkora árfolyammozgást a gazdaság állapotának változásával nehezen lehet indokolni, mert a különböző folyamatok hatásai ilyen rövid idő alatt nem feltétlenül látszódnak. Az árfolyamot a befektetők hangulata, a globális piaci trend határozza meg, a forintspecifikus adatok kevésbé befolyásolják a kurzust - vélik a Buda-Cash szakértői. Szitás Attila, a brókercég kereskedelmi igazgatója elmondta: a pénzügyi válság hatására megváltozott a helyzet a nemzetközi devizapiacon.

Korábban ugyanis likviditásbőség és magas kockázatvállalási kedv jellemezte a porondot, vagyis a piaci szereplők a magas kamatozású devizákat vették célkeresztbe, igyekeztek minél nagyobb hozamot elérni. A krízis miatt azonban egyre jobban száradtak ki a piacok, fogyott el a pénz, és ezért a piaci szereplők kiszálltak korábbi befektetéseikből, és biztonságosabbnak vélt piacok felé vették az irányt. Úgyis mondhatjuk, hazavitték a pénzt (ezt repatriálásnak nevezik).

Nem volt támadás a forint ellen

A Buda-Cash szakértői szerint ez játszott szerepet abban, hogy október végén 280 forint fölé szaladt az euró árfolyama. Így nem lehet azt állítani, hogy a külföldi befektetők megtámadták. Ráadásul - mutatott rá Szitás - illikvid volt a piac, vagyis alig volt a pénz és üzletkötés, márpedig egy adott deviza árfolyamának jelentős eltolásához sok muníció, vagyis tőke kell.

A forint gyengülése miatti 3 százalékpontos kamatemelés nem hozott látványos eredményt. Igaz, a döntés után ugyan 278 forintról 271 forintra gyengült az euró árfolyama, ám egy órán belül már napon belül visszatért a korábbi szintre, sőt még erősödni is tudott. Szitás Attila hangsúlyozta, nem kritzálni szeretné a magyar jegybankárok döntését, de mielőbb szükség van a monetáris lazításra.

Kolba Miklós, az ING devizapiaci üzletágának vezetője szerint az akkori helyzetben kellett a 3 százalékpontos emelés, hogy ne szálljon el teljesen az árfolyam. A drasztikus kamatemelés célja a spekuláció megdrágítása volt - tette hozzá az ING szakértője.

A forint stabilabb, mint a többiek

Érdekes megnézni, milyen sávot járt be a forint az elmúlt hét esztendőben, mióta a megszűnt a csúszó leértékelés. A grafikonok ugyanis meglepő stabilitásról árulkodnak - fejtette ki Taracky Andrej, a Buda-Cash devizapiaci üzletágának vezetője. Ha a közzéppontnak a 255 forintos euróárfolyamot vesszük, akkor mindkét irányban alig több mint 10 százalékos volt a kilengés 2001 óta.

Ezzel szemben két régiós deviza is jóval nagyobb intervallumban mozgott: a cseh korona euróhoz mért jegyzése a 30-as közzépponthoz képest az erős irányban 13,5, a negatív tartományban pedig 20 százalékos elmozdulást produkált. A lengyel zloty a 4-es árfolyamszinttől mindkét irányban 20-20 százalékos távolságban is járt, a szintén fontos feltörekvő devizának számító török líra pedig még ennél is szélesebb sávban ingadozott. A leginkább likvid devizapárként számon tartott euró/dollárnál az 1,20-as középonttól mérve 33,5 és 25,5 százalékos eltérésre is volt példa az elmúlt hét évben.

Pofon a carry trade-nek

A forint mozgásának elemzésekor meg kell említeni egy kereskedési módszert amely az elmúlt időben kedvelt volt a devizajátékosok körében. A carry trade-ről van szó, melynek lényege, hogy egy piaci befektető egy alacsony kamatozású devizában, mondjuk japán jenben vesz fel kölcsönt, a pénzt átváltja, és a magasabb kamatozású devizába fekteti, például forintba vagy esetleg ausztrál dollárba.

A pénzügyi válság miatt kialakult bizalmatlanság és likviditásszűke azonban ennek a kereskedési mechanizmusnak is adott egy pofont: a magas hozamot ígérő papírokat jenhitelből vásároló piaci szereplők visszavonulót fújtak, eladták az esziközöket, és a pénzt visszaváltották jenre. Ennek eredményeként az elmúlt hét évben a jennel szemben fokozatosan erősödő ausztrál dollár hatalmasatt bukott, a japán devizához mért kurzusa az idén rövid idő leforgása alatt visszaesett a kiindulópontra.

Eddig nyertek a devizahitelesek

A Buda-Cash szakemberei felhívták még egy dologra a figyelmet, jelesül a devizahitelek problémájára. Magyarországon azért váltak nagyon gyorsan népszerűvé ezek a konstrukciók, mert jóval alacsonyabb volt a törlesztőrészletük, mint a forintkölcsönöké. Szitás Attila szerint a devizakölcsön felvétele gyakorlatilag azt jelenti, hogy devizaspekulánssá válik az érintett, aki arra számít, hogy a svájci frank nem fog olyan mértékben erősödni a forinttal szemben, hogy a hitele elveszítse előnyét.

A forint árfolyamát nem kell befolyásolnia a pénzügyi kormányzatnak, hagyni kell, hogy minden menjen a maga útján - még akkor is, ha a forint gyengül, és ez problémát okozhat a devizahiteleseknek - vélik a Buda-Cashnél. A brókercég szakértői hozzátették: az érintettek egyébként is jelentős nyereséget könyvelhettek el az elmúlt években.

A brókercég számításai szerint egy 150 forintos svájcifrank-árfolyam mellett felvett hitel csak 230 forintos kurzusnál lesz drágább egy forintkölcsönnél. Egy 2006 áprilisában, 170 forintos svájci frankban folyósított kölcsön pedig mostanáig akkora árfolyamnyereséget termelt a hitelfelvevőnek, amely kompenzálna 18 hónap törlesztőrészletet 187 forintos árfolyam mellett.

A jegybank egyébként nem fogja szorosan a devizahitelesek kezét, legalábbis erre utalt Simor András október végén a nemzeti csúcs után. A jegybankelnök elmondta: nem érzi úgy, hogy a devizahiteleseket meg kellene menteni. "Volt már korábban ennél nagyobb forintárfolyam-kilengés is, akkor sem nőtt meg jelentősen a hitelek törlesztőrészlete. Tudomásul kell azt is venni, hogy nincs ingyenebéd: olyan megoldás nem létezik, ami senkinek nem kerül pénzbe" - tette hozzá.