Megmentésre vár a bankmentő csomag

A hitelintézetek, az elemzők, az ellenzék, sőt még egyes kormánypárti politikusok is úgy vélik, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséhez nincs szükség a kormány által erőltetett 300 milliárdos tőkeinjekcióra. A bankok likviditásának növelésére kellene koncentrálni, így a vállalkozások és a lakosság olcsóbban és gyorsabban juthatna hitelhez, és kevésbé lassulna a gazdaság.

• Olvassa el itt a válság híreit!

Az IMF-megállapodás keretében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) javasolta a 600 milliárd forintos pénzügyi csomag létrehozását a magyar bankok részére, hogy azok ne szenvedjenek versenyhátrányt a különböző mentőcsomagokkal már megtámogatott európai pénzintézetekkel szemben. Az elképzelések szerint az összegből legfeljebb 300 milliárd forintot szánnak tőkejavításra, a fennmaradó rész pedig garanciaalapként működne, melynek célja, hogy a magyar bankok alacsonyabb költséggel tudjanak a nemzetközi tőkepiacról új forrásokat bevonni a hitelezési tevékenységükhöz. Az állami garanciaválalás a mostani helyzetben ugyanis elengedhetetlen a nemzetközi tőkepiacokon való forráshoz jutáshoz.

Erre azért van szükség, mert a magyar bankrendszer súlyosan forráshiányos, a betétállomány jóval kisebb, mint hitelkihelyezés, ezért a lakosság és a vállalkozások hiteligényét a bankok eddig olcsó külföldi hitelből finanszírozták. A külső forrás azonban megcsappant és jóval drágábban érhető el, ráadásul rövidtávra, ami a hitelek drágulását és nehezebb hozzájutást eredményez.

Nem kell injekció

A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló törvényjavaslatban végül 1500 milliárd forintban határozták meg a garanciaalap keretösszegét, ennyi forrás természetesen nem áll rendelkezésre, de a legóvatosabb pénzügyi becslések szerint a rossz hitelek aránya a 20 százalékot nem haladhatja meg, ami ötszörös tőkeáttételt tesz lehetővé.

Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője szerint a bankok likviditásának növeléséhez a jelenlegi javaslatban szereplő 1500 milliárd forintos állami garancia elegendő lenne, a probléma az, hogy ennek igénybevételét a jogszabálytervezet a tőkeinjekcióhoz köti, melynek során az állam tulajdon- és irányítási jogot szerez a hitelintézetekben. Ezt a részt ki kellene venni a csomagból, annak általában rossz vége van, ha az állam tulajdont szerez egy cégben - tette hozzá Török Zoltán.

Az eredeti tervek szerint csak azoknak a pénzintézeteknek dobtak volna mentőövet, amelyek szavatoló tőkéje meghaladja a 200 milliárd forintos értékhatárt, ennek a kritériumnak három bank felelt volna meg, az OTP, a CIB, és a K&H. Az Európai Unió versenysemlegességre vonatkozó előírásai miatt azonban a törvényjavaslatba nem került be ez a korlát, elméletileg a stabilitási programban bármely magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet részt vehet, de szűrő azért maradt: csak azt segítik ki, akit a PSZÁF és az MNB közös javaslata alapján a hazai pénzintézeti rendszer szempontjából jelentősnek minősít.

Piacbarátabb verzióra várva

A három korábbi érintett jelezte, hogy nem kér a bankmentő csomagból, az OTP vezérigazgatója, Urbán László azonban hozzátette, hogy élnének az állami segítséggel, ha a kormány a likviditás növelésére nyújtana lehetőséget abból a megfontolásból, hogy a befagyott pénzpiacok hatására szűkülő likviditásuk miatt ne fogják vissza hitelezésüket, ez ugyanis a gazdaság további lassulásához vezet.

Egyetért az OTP álláspontjával Vágó Attila, a Concorde vezető elemzője, aki szerint a törvényjavaslat leginkább megkérdőjelezhető, piacellenes rendelkezése, hogy az állam jövő év január 31-éig akár kérdés nélkül is tőkét emelhet és ezzel feltételes tulajdonosi irányítási jogot szerezhet az érintett pénzintézeteknél. Egy ilyen egyoldalú, egyeztetéseket mellőző lépés nem feltétlenül a részvényesek érdekeit szolgálná, ráadásul azt a látszatot keltené, hogy az OTP komoly gondokkal küzd. Ezzel szemben a hitelintézet idén, a Garancia eladásából származó 128 milliárd forintot is számolva, közel 300 milliárdos rekorderedményt ért el, a tőkemegfelelési mutatója 15 százalékos, ami csaknem a törvényben előírt minimális érték duplája - hangsúlyozza Vágó Attila. A gazdaság dinamikáját az növelné az elemző szerint is, ha a garanciavállalás nyújtására koncentrálna a törvény.

A költségvetési bizottság a bankmentőcsomagot jelenlegi formájában nem találta általános vitára alkalmasnak. Az ellenzék képviselői közül többen alkotmányosság szempontjából aggályosnak találták, emellett úgy vélték, hogy az életbe lépése túlzott jogokat adna az államnak a pénzintézetek irányításában. A Fidesz, az MDF és az SZDSZ képviselői szerint hiba és jogilag is kifogásolható, hogy az állam az új törvény szerint akár a bankok akarata ellenére is beszálljon tőkével a pénzintézetekbe. Az ellenzék az elemzőkhöz hasonlóan úgy vélekedik, hogy a tőkeemelés erőltetése helyett a pénzügyi közvetítőrendszer likviditását kellene növelni.

Nyitott a kormány, de nem tudni mire

Veres János már jelezte, hogy az általános vita során a kormány kész módosítani néhány pontján a tervezett új jogszabályt. A törvényjavaslathoz a minap tucatnyi módosító javaslatot nyújtott be Kékesi Tibor. A költségvetési bizottság szocialista tagja is úgy véli, hogy elsősorban az állami garancián keresztül lehet átfogó megoldást találni a stabilizációra, de a tőkeinjekciós rész kihagyása olyan mértékű változtatást jelente a törvényjavaslatban, amit egy képviselő egyedül nem képes véghezvinni.

Hogy működik a bankmentés?

A bankstabilizációs csomagról szóló törvény tervezete szerint az állam egyrészt a hitelintézetek által kibocsátott kötvényekre szóló állami garanciával, másrészt közvetlen tőkeemeléssel segítheti a bankokat. Előbbi esetben az állam a három hónaptól öt évig terjedő banki hitelekre 1500 milliárd forintig garanciát vállalhat előre rögzített díj fejében. A tőkeemelés több formában is történhet, a legegyszerűbb esetben átalakítható osztalékelsőbbségi részvényt szerezne az állam, amit a bank egy előre rögzített áron visszavásárolhat, az állam pedig egyoldalúan törzsrészvénnyé alakíthat.

A tőkeemelést végrehajthatják vétójogot biztosító, szavazatelsőbbségi részvényeken, vagy durvább esetben feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító részvényeken keresztül is. Utóbbi birtokosa egymaga dönthet közgyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben. A részvény létrehozásához súlyos esetekben még a bank beleegyezése sem kellene, mivel a pénzügyminiszter kérelmére a fővárosi ítélőtábla megfellebbezhetetlen határozatban bocsátaná ki ezeket a részvényeket és módosítaná az alapszabályt.

A szocialista politikus a tőkeemeléssel kapcsolatban több mozgásteret és jogot biztosítana azoknak a hitelintézeteknek, amelyektől az állam önkényesen, teljes mértékben átvehetné az irányítást. A törvény utóbbi pontja kérdőjelezhető meg leginkább az alkotmányosság szempontjából a képviselő szerint, ezért lehetőséget adna a bankoknak arra, hogy ilyen esetben fellebbezhessenek a legfelsőbb bíróságnál, és enyhébb kritériumokat írna elő az állami beavatkozás megszüntetésére.

Kékesi az állam osztalékelsőbbségi részvényszerzése esetén előírná, hogy az igazgatóságba és a felügyelőbizottságba az állam nem delegálhatna a testületek többségét elérő számú tagot, vagyis nem vehetné át az irányítás jogát a hitelintézet felett. A szocialista képviselő úgy tudja, hogy a visszajelzésekre való tekintettel a kormány is készül módosító javaslatokkal. A pénzügyi tárcánál erről nem kívántak nyilatkozni, ahogy arról sem, mely pontok tekintetében nyitottak a változtatásra.