Hitelminősítők: kecskék a káposztásban

A hétvégén a G20-as csúcstalálkozón a világ legfejlettebb és leghatalmasabb országai akciótervet fogadtak el a válság leküzdésére. Az elfogadott közös nyilatkozat szerint mindennek során - igaz, csak középtávon - várhatóan szabályozni fogják a hitelminősítő intézeteket.

Ez azonban fordítva is igaz: ha egy hitelminősítő leértékel egy céget, az a jövőben nehezebben kap hitelt, vagyis tényleg megnehezedik a helyzete, és akár könnyen csődbe is juthat egy érzékeny időpontban történt leminősítés következményeként.

A minősítő cégeknek ezért állandóan mérlegelniük kell, és ez a mérlegelés sokszor tényleg komoly hibákkal jár. E cégek nemcsak a jelzálogválságot "felejtették el" megjósolni, hanem például a vállalattörténet legnagyobb csődjei közül az Enron és a WorldCom összeomlása is elkerülte a figyelmüket az elmúlt években.

Az Enron botránya után az amerikai kongresszus hiába próbálta rávenni a SEC-et, hogy nézzen alaposabban a körmére a hitelminősítőknek, 2006 óta nem sok történt a szabályozásuk javítására.

Strukturált termékek - veszélyes terep

Ezt sokáig azzal lehetett takargatni, hogy a tőzsdék viszonylag jól teljesítettek, a hitelminősítők pedig hatalmas profitokra tettek szert többek között strukturált befektetések osztályozásával. (A strukturált értékpapírok egymástól teljesen eltérő dolgokat egyesítenek: lehetnek bennük állampapír-piaci kockázatok, jelzáloghitelek vagy akár részvények is. Ezek együttes hozama határozza meg ezeknek a strukturált befektetéseknek az értékét.)

Bár a hitelminősítők komolyat buktak most Amerikában, a három nagy cég a globális gazdaságra továbbra is rendkívüli hatással van. Így a Moody's, a Fitch és az S&P országok hitelbesorolását is meghatározza. Mindezt Magyarország a saját bőrén érezhette meg az elmúlt napokban. Hétfőn éppen az S&P értékelte le hazánkat.

Ellentmondás?

A hétfői leminősítés indoklásában az [origo] által megkérdezett szakértő észrevett egy lehetséges ellentmondást is: a hitelminősítő a Magyarországnak nyújtott IMF-hitelkeret miatt arra számít ugyanis, hogy a magyar adósságállomány 66-ról 78 százalékra bővül. Közismert azonban, hogy az IMF a meglévő hitelek kiváltására, refinanszírozására adott pénzt. Ez pedig azt jelenti, hogy a magyar adósságállomány nem növekszik, hanem olcsóbb hitelekkel pótolhatjuk a meglévő drága kölcsönöket.

A Fitch és a Moody's már korábban leminősítette Magyarországot, és e korábbi döntések után zuhanásnak indult a tőzsde, sőt növekedni kezdett a londoni adóspiacon a magyar fizetésképtelenségre kötött biztosítási díjak felára is (2,8-ról 4,3 százalékra). Vagyis Londonban hirtelen többet kellett fizetni azért, ha valaki biztosítani akarta magát Magyarország államcsődje ellen.

Románia rosszabbul járt

Mindebből látszik, hogy bármennyire bírálják is a nagy hitelminősítőket a befektetők és a politikusok, ezeknek az intézményeknek továbbra is nagy a befolyásuk. Magyarország ugyanakkor még mindig jól járt, hiszen a Moody's és a Fitch is a befektetői kategóriában tartotta hazánkat, a leminősítések ellenére is.

A Fitch Románia osztályzatát azonban két fokozattal a befektetési sáv alá, az addigi "BBB"-ről "BB plusz"-ra rontotta. Ugyanígy spekulatív sávba minősítette vissza Romániát a Standard & Poor's. Így Románia az egyetlen EU-tagállam, amely immár több nagy hitelminősítőnél sincs a befektetésre ajánlott kategóriában.