Magyar módszerrel osztják szét a 700 milliárd dollárt

A magyar származású Nobel-díjasnak, a játékelmélet továbbfejlesztőjének gondolatait is felhasználhatja az amerikai kormány, amikor 700 milliárd dollárt költ el a megrendült helyzetű bankok kisegítésére. John C. Harsanyi, azaz Harsányi János ötleteit - amelyek Németországban például nem váltak be - már korábban is felhasználták a különböző államok, elsősorban olyan aukciók lebonyolításakor, ahol a résztvevők korlátozott információkkal rendelkeztek az árverésre felkínált tételekről.

Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Az amerikai pénzügyminisztérium a napokban határozza meg, hogy pontosan milyen menetrend és milyen belső szabályok szerint osztja szét a 700 milliárd dollárt. Első körben egyébként is csak 250 milliárd áll rendelkezésükre. A következő 100 milliárdhoz elnöki jóváhagyás, az utolsó 350 milliárdhoz pedig újabb kongresszusi felhatalmazás kell majd.

A MarketWatch a menetrend kapcsán megemlíti azt is, hogy a pénzügyminisztériumot gyakorlatilag semmilyen időbeli korlát nem köti, vagyis nem határozták meg a múlt héten elfogadott törvényben, mennyi idő alatt kell lebonyolítani a mentőakciót. Szakértők szerint csak az év végén vagy a jövő év elején kezdődhetnek meg a legnagyobb szabású tranzakciók a kiszáradt piacok újraélesztésére.

A New York Times úgy tudja, hogy a 250 milliárd dollár felhasználásával magánkézben lévő vagyonkezelő cégeket bíznak majd meg. Mindez azért érdekes, mert ezek a vagyonkezelők részben olyan bankok tulajdonában vannak, amelyek éppen a jelzálogválság miatt kerültek bajba. Ez tehát komoly érdekkonfliktusokat is eredményezhet.

A minisztériumban csak pár tucat ember foglalkozik majd a vagyonkezelők kiválasztásával, esetleges versenyeztetésükkel, a hatalmas falatok kiporciózásával, és a végső döntések meghozatalával. Az eljárásba bevont magáncégek veszik majd valójában a CDS-eket, CDO-kat és a rossz hiteleket a bankoktól. A vagyonkezelők jutaléka állítólag kisebb lesz, mint a megszokott díjazás, amely a kezelt összeg egy százalékát teszi ki.

Megkezdődött a toborzás

A magáncégeket megbízó állami alkalmazottak toborzása már megkezdődött. Henry Paulson pénzügyminiszter, aki maga is az egyik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Goldman Sachs vezérigazgatói székéből váltott át a tárca élére, volt kollégái közül többet is felkért a feladatok lebonyolítására. A kormányzati vagyonkezelési és licitálási program kidolgozásában például részt vett a Goldman Sachs korábbi befektetési menedzsment üzletágának társigazgatója, Edward C. Forst.

A Goldman pénzügyi intézményekkel foglalkozó csoportjának korábbi vezetője, Kendrick R. Wilson III és Dan Jester, a Goldman volt pénzügyi igazgatóhelyettese is közreműködött. Mindez azért érdekes, mert bár a Goldman kevésbé volt érintett a jelzálogpiachoz kötődő értékpapírok forgalmazásában, azért ez a pénzintézet is súlyos porblémákkal küzdött, és nemrégiben át is alakult brókercéggel egybefonódó befektetési bankból kereskedelmi bankká.

Visszatérve a bonyolult licitálási eljárásra, a német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) olyan szakértőket idéz, akik szerint az állam képtelen valóságos árakat kreálni a befagyott piacokon. Luigi Zingales, a Chicago Business School kutatója szerint az állam túl sok pénzt fog fizetni. "A pénzt az adófizetőktől elvéve, a gazdagoknak adnák", vagyis ha nyereséget termelnek a bankok, az magánügy, de ha veszteség van, akkor fizessen az egész társadalom. Ez nemcsak a társadalmi igazságosság szempontjából kétséges, hanem azért is mert az FAZ szerint a bankárokat újra a rizikós üzletek felé orientálhatja.

Ha tétlenül nézné az állam...

Ugyanakkor a német lap azt is hangsúlyozza, hogy ha az állam tétlenül nézné, mi történik a jelzáloghitelekkel, a befagyott piacokkal, akkor az hosszú távon a bankok közti hitelezés leállásához, bankcsődökhöz és végül a betétesek rohamához vezetne, amikor a magánügyfelek egyszerre szeretnék kivenni betéteiket a pénzintézetekből. Márpedig egy ilyen rohamnak semmilyen bank nem tudna ellenállni. (Nem véletlen, hogy Németországban vasárnap bejelentették, a szövetségi kormány minden egyes bankbetétet garantálni fog.)

Egy másik tényezőre is felhívja a figyelmet az FAZ: ha az államnak sikerülne életet lehelni a befagyott piacokba, akkor a most megvásárolt CDS-k, CDO-k és más értékpapírosított hiteltermékek újra valódi értékkel bírnának. E papírok kereskedésének újbóli megindulása után idővel az állam el is adhatja azokat. Így az állam adóssága rövid távon mindenképpen növekszik majd, de a költségvetési hiány nem feltétlenül, hiszen ideális esetben akár minden most megszerzendő papírtól megszabadulhat az USA.

A mostani bankmentő akciót államkötvények kibocsátásával finanszírozza a washingtoni pénzügyi kormányzat. Az államadósság ebből fakadó leendő növekedése már most felhajtotta a keresletet az amerikai dollár iránt. Ez az árupiacokon, az olaj, az arany és a fémek, továbbá a mezőgazdasági termékek piacain jelentős áresést okozott. Az amerikai kormányzati beavatkozás így most jelentősen sújtja Oroszországot, amely elsősorban nyersanyagkitermelő és energiaipari cégekkel rendelkezik. Az orosz tőzsde pénteken ismét hatalmasat zuhant, és egy időre fel is kellett függeszteni a kereskedést Moszkvában.