Vágólapra másolva!
A tömegesen előforduló fogyasztói szerződésekben sokszor éppen a mellékesnek tűnő részletekben rejlik a lényeg. Az új polgári törvénykönyv (Ptk.) éppen ezen kíván változtatni, amikor a gyengébb fél védelmét tűzi ki célul például olyan előírással, hogy a megszokottól eltérő feltételeket a cég honlapján is közzé kell tenni a jövőben.
Vágólapra másolva!

A jogszabály parlament előtt lévő tervezete általánosságban előírja, hogy a fogyasztói szerződésekről (ilyenek például a közüzemi, utazási, előfizetői vagy a folyószámla-szerződések) szóló jogszabályokban előírt kérdésekről a fogyasztót megfelelően tájékoztatni kell. A tájékoztatás megtörténtét mindig a másik félnek kell bizonyítania.

Az előre rögzített, úgynevezett általános szerződési feltételeket alkalmazó cégeket ehhez képest többletkötelezettség is terhelné. Vita esetén ugyanis nekik azt is bizonyítaniuk kell, hogy az általuk egyoldalúan, a fogyasztó közreműködése nélkül előre meghatározott szerződési feltételt az adott vevővel, ügyféllel egyedileg megtárgyalták. Hogy ez miként fog megvalósulni, azt a jövő gyakorlata dönti el. Manapság ugyanis általában csak annyit tesznek a különféle szolgáltatók, illetve kereskedők, hogy aláíratják az érintettel, hogy az általános szerződési feltételeket megismerte és tudomásul vette. Sok fontos kérdésben pedig éppen az általános szerződési feltételekben rejlik a lényeg (például elállási jog, hűségidőszak vállalása vagy a hiteleknél az előtörlesztés lehetősége, feltételei).

A különleges feltételekre külön fel kell hívni a figyelmet

A gazdasági életben a tömeges szerződéskötéseknél egyre inkább elterjedt, hogy a megállapodásokat blanketták, szabványszerződések alkalmazásával kötik meg. Blankettaszerződések, általános szerződési feltételek érvényesülnek a fogyasztók és a vállalkozások szerződéses viszonyaiban, illetve a vállalkozások egymás közötti tömeges termékforgalmában is.

A törvényi megfogalmazás szerint általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az új polgári törvénykönyv egyik kiemelkedő újdonsága ebben a körben, hogy az általános szerződési feltétel alkalmazását akkor teszi lehetővé, ha azt az érintett vállalkozás a honlapján, a kezdőlapon, önálló menüpontban, jól felismerhető módon közzétette. Emellett az általános szerződési feltételek elérhetőségét - az alkalmazás teljes időtartama alatt - a honlapon továbbra is biztosítani kell, illetve a papíralapú változat megismerhetőségét is lehetővé kell tenni (például annak a kifüggesztésével).

Az általános szerződési feltételek pedig csak akkor válnak a felek közötti konkrét szerződés részévé, ha az alkalmazójuk lehetővé tette, hogy azok tartalmát a másik fél legkésőbb a szerződéskötéskor megismerje, és a másik fél azokat kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. A feltételek kidolgozóját ezen is túlmenő fokozott tájékoztatási, figyelem felhívási kötelezettség terheli az olyan különleges feltételek vonatkozásában, amelyek eltérnek a szokásos szerződési gyakorlattól, illetve a felek közötti korábbi kikötésektől. Az ilyen kikötések csak akkor válnak a szerződés részévé, ha külön tájékoztatás után a másik fél ezeket külön és kifejezetten elfogadta.

Csak a magánszemélyeket tekintik fogyasztónak

A fogyasztókra és a fogyasztói szerződésre vonatkozóan a tervezet a kiszolgáltatott helyzetben lévő fél védelmét tekinti fő céljának, ezzel összhangban - a jelenlegi szabályokkal azonban némiképp ellentétben - a fogyasztó fogalmát a magánszemélyekre szűkítené. Most ugyanis akár gazdasági társaságok is speciális védelemben részesülhetnek, ha az alaptevékenységükön kívül kötnek szerződést. Márpedig ezt az uniós követelmények sem kívánják meg. A jogi személynek minősülő gazdasági szereplők ugyanis általában rendelkeznek az érdekeik védelméhez szükséges lehetőségekkel még akkor is, ha nem az üzleti tevékenységük körében kötnek szerződést. Vannak állandó szakértőik (például ügyvéd, könyvelő, adótanácsadó), ha pedig nincsen, esetileg is módjuk van külső szakértelem igénybe vételére - mutat rá a törvényjavaslat indokolása.

Éppen ezért az új polgári törvénykönyv főszabályként a magánszemélyeket tekintené csak fogyasztónak. A fogyasztói szerződések ugyanis általánosságban véve a személyes, családi, háztartási szükségletek kielégítését szolgálják, ebből következően akkor beszélhetünk fogyasztói szerződésről a tervezet szerint, ha az érintett személy a gazdasági tevékenységén és az önálló foglalkozása gyakorlásán kívüli ügyletet köt. Az alkalmazottak ellenben - mivel nem önállóan tevékenykednek - akkor is fogyasztónak minősülnek, ha a foglalkozásuk gyakorlásának megkönnyítése céljából szerződnek. A másik oldalon azonban alapkövetelmény, hogy ennek tükörképeként olyan partner álljon, amely gazdasági tevékenységet, önálló foglalkozást üzletszerűen folytat, és ebben a minőségben kerül kapcsolatba a fogyasztóval.

A fogyasztói szerződésekre irányadó szigorúbb szabályok alkalmazását kiterjesztenék ugyanakkor az egyesületekre, társasházakra és alapítványokra, az egyéni vállalkozókra, valamint a mikrovállalkozásokra is akkor, ha a velük szerződő másik vállalkozás a gazdasági súlyánál, piaci ismereténél fogva jellemzően kedvezőbb helyzetben, fölényesebb van. A mikrovállalkozás ellenben csak akkor számítana fogyasztónak, ha egy legalább középes méretű céggel köt szerződést.