Ifo: Marad a lassulás az euróövezetben

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet euróövezeti gazdasági hangulatmutatója, több mint 270 gazdasági szakértő megkérdezése alapján, a harmadik negyedévre 61,9 pontra, 15 éves mélypontra csökkent a második negyedévi 76,3 pontról, közölték az intézetben szerdán.

A jelenlegi helyzet megítélése különösen rossz Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Írországban és Belgiumban, kedvező viszont Finnországban, Ausztriában, Németországban és Hollandiában. Mindent egybevetve az Ifo elemzői úgy vélik, a gazdaság tovább lassul az euróövezet minden országban a következő hat hónapban.

Tavaly a harmadik negyedévig emelkedett az átfogó mutató, 111,9 pontra, azóta csökken. Már a tavalyi utolsó negyedben mindjárt száz pont alá esett, a megkérdezett, több mint 250 gazdasági szakértő többségének borúlátását jelezve. Most a jelenlegi helyzet részmutatója 84,1 pontra csökkent a második negyedévi 100,9 pontról, a várakozásoké 43,4 pontra 55,8 pontról.

Az inflációs várakozások jóval magasabbak, mint az év elején, így az Ifo szakértői hat hónapon belül újabb kamatemelésre számítanak az Európai Központi Banktól. Hozzátették: ezt módosíthatja, ha a kőolaj tartósan olcsóbb lesz, a felmérés júliusi készítésekor ugyanis az olajpiaci áresés még alig kezdődött meg.

Az Ifo németországi üzleti bizalmi mutatója, hétezer német feldolgozóipari, építőipari, nagy- és kiskereskedelmi vállalat megkérdezése alapján, júliusra 97,5 pontra, majdnem hároméves mélypontra csökkent a júniusi 101,2 pontról. Száz pont alatti értéke évek óta először jelezte a pesszimisták többségét.

Az euróövezetben júliusban átlagosan 4,1 százalékos volt a tizenkét havi infláció, ez a legújabb rekord a közös statisztika 1997-es bevezetése óta, az előző rekord, a júniusi 4,0 százalék után. A gyorsuló ütem tavaly szeptember óta jár az Európai Központi Bank (EKB) legföljebb 2 százalékos célja fölött. A maginfláció júniusban 1,8 százalékos volt az euróövezetben tizenkét hónapra, a májusi 1,7 százalék és az áprilisi 1,6 százalék után, ismét közelítve az EKB tűrésküszöbéhez. A tizenkét havi maginfláció legutóbb márciusban volt 2,0 százalékon.

Az euróövezetben az első negyedévben 0,7 százalékra gyorsult a gazdasági növekedés a tavalyi utolsó negyedévi 0,4 százalékról, rendre negyedéves összehasonlításban, illetve éves összehasonlításban 2,1 százalékra lassult a tavalyi utolsó negyedévi 2,2 százalékról.

Az EU statisztikai hivatalának becslése szerint az Egyesült Államok gazdasága az első negyedévben 2,5 százalékkal bővült, csakúgy, mint a tavalyi utolsó negyedévben, Japáné viszont 1,3 százalékra lassult 1,4 százalékról, rendre éves összehasonlításban.

Elemzők a második negyedévről már sokkal gyengébb eredményeket várnak, és lényegében ezzel - vagyis a gazdaság jelentős lehűlésével - indokolta az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a múlt héten azt, hogy a bank a várhatóan tartósan - de jórészt külső okok miatt - gyors infláció ellenére nem folytatja a kamatemelést.