Simor: csak árstabilitást akarhat az MNB

Nem hiszünk abban, hogy van közepesen elfogadható infláció" - jelentette ki Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke csütörtökön a Citibank rendezvényén. Szerinte, ha a piac kételi, hogy az MNB elkötelezett az árstabilitás megvalósítására a következő 5-8 negyedévben, akkor olyan várakozások alakulhatnak ki, amelyek hosszabb távra is lehetetlenné teszik az infláció csökkentését.

Az MNB elnöke a nemzetközi pénzpiaci folyamatok közül a befektetők kockázati étvágyának csökkenését emelte ki. A világ jegybankjai a növekedés lassulására és a növekvő energia- és élelmiszerárakra reagálva először a likviditás bővítésével és monetáris lazítással azaz kamatcsökkentéssel reagáltak, majd a helyzet stabilizálódása után és a növekedési lassulás miatti félelmek multával az infláció elleni harcra fókuszálnak - hangsúlyozta Simor.

A régiós helyzetet elemezve azt állapította meg, hogy az úgynevezett menedék országok - Csehország, Lengyelország, ahol viszonylag gyors a növekedés és kedvező az egyensúly - felértékelődtek, állampapírjaik kockázati felárai relatíve csökkentek, ennek ellenére Lengyelországban kamatot kellett emelni.

A sérülékeny országok közé sorolt Magyarországon, Romániában és Törökországban - ahol a helyi devizák leértékelődtek, a kockázati felárak megugrottak és megindult a tőkekivonás - jelentősebb kamatemelésre kényszerültek a jegybankok.

Magyarországot sérülékennyé teszi az alacsony gazdasági növekedés és a tetemes, a bruttó hazai termék (GDP) 35 százalékára rúgó nettó külső adósság - mondta a jegybank elnöke, hozzátéve, hogy a külső adósságból ma már jóval nagyobb részt képvisel a lakosság illetve a bankok adóssága, mint az államé.

A korábbinál kedvezőtlenebb inflációs pályát nemcsak külső hatások, az olaj és az energia, illetve az élelmiszerárak emelkedése okozza, bár Simor közölte, hogy a tavaly novemberi jelentés óta áprilisig, azaz az új inflációs prognózisig az olaj euróban mért ára 25 százalékkal nőtt, s azóta további 25 százalékkal.

Amikor tavaly novemberben 2009-re 3,6 százalékos inflációt prognosztizált a jegybank, akkor 2008-ra a versenyszféra bruttó bérnövekedést 7,8 százalékra várta - hangzott el. A friss, májusi MNB prognózis szerint 2009-re az infláció 4,2 százalék lesz, a bruttó bérnövekedés pedig 9 százalék.

A magyar gazdaságnak veszteséget okoznak a magasabb olajárak, mert cserearány romlás következik be, de nem szükséges, hogy ez a cserearány romlás magasabb inflációt, és ár-költség inflációs spirált generáljon, ami tovább rongálja a magyar gazdaság állapotát - magyarázta Simor András, aki úgy vélte, hogy az MNB képes gátat vetni ennek az ár-költség spirálnak, amivel hosszabb távon segíti a magyar gazdaságot.