Német autóscégek árasztják el az országot

Utánanéztünk, hogy milyen cégek választják Magyarországot befektetési célpontnak. Az elmúlt 12 hónapban főleg sztrádákhoz ragaszkodó német autóipari vállalatok jöttek hozzánk, közülük az utolsó a Kecskemétre beköltöző Mercedes. A kiskunsági megyeszékhelyre azonban nemrégiben Romániából is áthoztak egy üzemet.  

Az [origo] megnézte azt is, hogy területileg hogyan oszlanak meg az új beruházások. Nem meglepő, hogy az egyébként is fejletlen térségek közül az autópályával rosszul ellátott régiókba nem nagyon megy a tőke. Békés megyéből két orosházi és egy körösladányi beruházás került be az összeállításba, talán nem véletlenül: mindkét település a megye határán fekszik, vagyis még ezek a helységek vannak a legközelebb az autópályákhoz, ha lehet egyáltalán ilyesmiről beszélni Békés megyében, amelyet messze elkerülnek a sztrádák.

Szintén kevés a csongrádi és tolnai beruházás, jóllehet ezeket a megyéket nemrég érte el (M5, Csongrád) vagy most közelíti meg (M6, Tolna) az autópálya.

Fejlődő sztráda menti vidékek

Nagyon sok a beruházás viszont Nyugat-Magyarországon, és Észak-Magyarországon is viszonylag élénk az érdeklődés. Az [origo] felmérése szerint a 120 új beruházás közül 30 épült autópályáktól távol, vagyis minden negyedik fejlesztés ilyen volt. A megvalósuló invesztíciók háromnegyede viszont jó közlekedési infrastruktúrára épül.

Az M1-es mellett például 19 fejlesztés (16 százalék az összes beruházáshoz képest) valósult meg, döntően Győrben és Tatabányán, de Tata, Mosonmagyaróvár és Bicske sem maradt ki a tőkeáramlásból.

Az M3-as környékén 20 beruházás (17 százalék az összeshez képest) készül vagy készült. Főleg a "végeken" mutatkozik élénkülés, így Nyíregyháza, Nyírbátor környékén, illetve Debrecenben. Mellettük Gyöngyös és Hatvan környéke vonz még invesztorokat, például itt működik a Magyarországon 22 milliárd forintot beruházó Robert Bosch Kft..

A Kecskemét és Kiskunfélegyháza mellett elhaladó M5-ösnél 9, az M7-esnél 10 fejlesztés készül vagy készült, elsősorban Székesfehérvárnak (nagyobb befektetők: Grundfos, Alfa Busz, a 10 milliárdot beruházó japán Denso, Jüllich Glas) és Nagykanizsának (fő invesztorok: GE, Heat, Steinhoff) köszönhetően.

A fővárosba és környékére is jönnek

Az M0-s mentén és a fővárosban 22 beruházás valósult meg. Döntően fejlesztési, kutatási és szolgáltatási központok települtek Budapestre (távközlési szolgáltatók és informatikai cégek, illetve az autóipari vállalatok K+F részlegei), míg az agglomerációba a gyárak és a logisztikai központok költöznek szívesen.

A városok közül említettük már Győrt és Budapestet, ám egyre egyre újabb települések emelkednek a vonzó célpontok közé. Így például Debrecenben valóságos gründolási láz lett úrrá: itt nyitott szolgáltatási központot két multinacionális távközlési cég és a Teva gyógyszertár is bővíti tevékenységét. A reptér fejlesztésére alakult a Debreceni Cargo és Logisztikai Kft. és az élelmiszer-ipari Friesland szintén ide összpontosítja részben magyarországi tevékenységét.

Dunaújváros óriási mennyiségű tőkét kapott

Ha a megvalósult beruházások összvolumenét nézzük, akkor az utóbbi években Dunaújváros áll a tőkevonzási lista élén. A Hankook 131 milliárdos beruházása mellett a Dunaferr nemrég fejezett be egy negyvenmilliárdos beruházást, de hasonló nagyságrendű invesztíció zajlik most is az acélműben, miközben erőművek is létesülnek a városban. Két gázmotoros erőmű mellett Pálhalmán a már említett biogáz-erőmű készült el, és az acélmű is tervez ilyen létesítményeket. Itt hajtott végre hatalmas beruházást az osztrák érdekeltségű Dunapack papírgyár is.

Még érdekesebb Kecskemét esete. Az ide települő Mercedes 200 milliárd forintos beruházása alapvetően módosítja majd a környék arculatát, mert várhatóan ehhez még pótlólagosan további tízmilliárdokat hoznak a beszállítók, akárcsak a győri Audi mellé települő alvállalkozók. Kecskeméten az utóbbi időben egyébként is megélénkült a befektetési kedv: az élelmiszergyártó Univer Romániából visszahozta egyik üzemét, mert a vámhatárok eltűnésével már semmi sem indokolta szerintük a külföldi termelést. Emellett a Knorr-Bremse német járműipari cég működtet itt nagy gyárat, és a svájci Schaffner csoport is most bővítette tevékenységét Kecskeméten.

Miért maradnak, miért jönnek?

Mindebből látszik, hogy az egymásba fonódó német beszállítócégek folyamatosan érkeznek majd a jövőben is Magyarországra, és az itthoni vállalatok is sokat segíthetnek a működő tőke megmaradásában. Ugyanakkor a "szigetszerű" fejlesztések - amelyekhez nem kapcsolódik széles beszállítói kör - nem mindig hosszú életűek, és az ilyen nagyberuházások könnyen továbbállhatnak tőlünk. Sorozatunk második részében ezekkel az invesztíciókkal és a gyárak elvándorlásának más okaival foglalkozunk majd.

Külföldi közvetlen tőkebefektetések Magyarországon

Év	1998	1999	2000	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007
Egyenleg (millió euró)	2988	3106	2999	4391	3185	1887	3633	6172	5680	4049

Forrás: MNB