Nem a vagyonadó húzza a kormány zsebét

Magyarországon az összes adóbevétel alig egy százaléka származik vagyonadóból, s ennek is csupán a felét teszik ki az ingatlanokhoz kötődő terhek. Az önkormányzatok büdzséjén belül már jóval nagyobb arányban vannak jelen az ilyen típusú adók, és a települések - lehetőségeikhez képest - igyekeznek is tovább növelni az ebből származó bevételeiket -írja a Népszabadságban Horniák Balázs.

Építményadót jelenleg kétféle módon lehet kivetni, terület és forgalmi érték alapján.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy a korrigált, azaz a megfelezett forgalmi érték legfeljebb három százaléka lehet az adó, ami egy tízmillió forintos ingatlan esetében 150 ezer forintot jelent. A forgalmi érték alapján kivetett ingatlanadó általában sokkal több pénzt hozhatna az önkormányzatoknak, ezt a módszert mégis csupán öt település alkalmazza. Az összes többi helyhatóság az alapterület után veti ki az adót.

A TÖOSZ adószakértője szerint ez azzal magyarázható a forgalmi érték alapján számított építményadó valamivel több munkával és adminisztrációval jár az önkormányzatoknak, ráadásul a települések által megállapított adóalap mértékét bíróságon meg lehet támadni. A helyhatóságok ezért választják inkább a területalapú építményadót, mivel az egyszerűbb, és bár kevesebb, de biztos bevételt jelent.

Jövőre egyébként egy harmadik módon, számított érték alapján is ki lehet majd vetni az építményadót. Ezen belül két módszer is lehetséges: az egyik, hogy a törvényben meghatározott sávhatárokon belül egy településen belül egységes mértékű adót vetnek ki az ingatlanokra, a másik lehetőség, hogy az önkormányzat övezeti besorolást alakít ki és elhelyezkedésüktől függően eltérő mértékben adóztatja meg az építményeket - tudhatjuk meg a Népszabadságból.