Lemaradt a pénzversenyben a Serie A

Vágólapra másolva!
Ki gondolná, hogy a kilencvenes években még a legerősebb európai bajnokságnak számító Serie A bevételei ma elmaradnak attól, amit a német Bundesliga-klubok tesznek zsebre egy idény alatt? Alaposan átrajzolódtak a kontinens futballelitjében a pénzügyi erőviszonyok, de az összbevételek továbbra is gyarapodnak.
Vágólapra másolva!

Az 1995-96-os idényben egyébként a Serie A és a Premier League még nagyjából hasonló szinten állt az összesített bevételek (450-500 millió euró), valamint az átlagnézőszámok (kb. 30 ezer) dolgában. A bevételi számokban azóta kialakult különbséget valamelyest magyarázhatja, hogy az olasz élvonal átlagnézőszáma mára 20 ezer alá esett, ami a legalacsonyabb érték az öt liga mezőnyében. Ennek okai között vélhetően a bundabotrány és az utóbbi időszak futballhoz köthető erőszakos cselekményei is ott vannak.

A klubok számára kulcsfontosságú teljesítménymutató a bérkiadás és az árbevétel egymáshoz viszonyított aránya, amely az öt nagy liga közül négy esetében a viszonylag szűk 62-64 százalékos sávban mozgott a tárgyalt idényben. A kivétel a német Bundesliga, ahol lényegesen alacsonyabb, 45 százalékos volt.

"Azzal, hogy a bérkiadás-árbevétel arány sokkal alacsonyabb, mint többi európai ligában, a német Bundesliga a működési nyereségesség szempontjából átvette az első helyet az angol Premier League-től. Ilyen még nem fordult elő, mióta elemzéseket készítünk" - idézi a Deloitte-közlemény Dan Jonest.

A német bajnokság imponáló pénzügyi teljesítménye azonban nem párosul hasonlóan nagyszerű sportsikerekkel az európai klubsorozatokban - ellentétben az angol klubok utóbbi időben nyújtott remek eredményeivel. Szemlátomást nem könnyű feladat megvalósítani a megfelelő egyensúlyt a gazdálkodás hatékonysága és a sportsikerek között, hogy a versengés egyaránt vonzó maradhasson a szurkolók, a televíziók, a szponzorok és a befektetők számára.

"Figyelembe véve az európai klubok rekordnagyságú átigazolási kiadásait a 2007. nyári és a 2008. januári átigazolási időszakban, arra számítunk, hogy az idei Európa-bajnokságon feltűnő tehetségek nagybevásárlásra sarkallják majd a tehetősebb klubokat. Azok ugyanis bizonyára megkísérlik majd többletbevételeik egy részét csapaterősítésre felhasználni" - jósolta Alex Byars, vezető tanácsadó.

A Deloitte Football Money League Top 20-as mezőnye - melyben 2006-2007-ben mindegyik klub európai volt - a 3,7 milliárd eurót kitevő (11 százalékkal növekedő) összesített bevételével a teljes európai labdarúgópiac több mint 25 százalékát adta. A skót Celtic az egyetlen, amely nem az öt nagy bajnokság valamelyikében szerepel.

Az öt nagy liga után a holland Eredivisie érte el a legnagyobb, 398 millió eurós bevételt. Ez az összeg kisebb, mint az angliai másodosztály (The Championship) eredménye, ahol a klubok összbevétele 489 millió eurót tett ki.

Az öt nagy európai liga klubjainak összbevétele 2006-2007-ben

Ország

Bajnokság

Bevétel
(milliárd euró)

Anglia

Premier League

2,3

Németország

Bundesliga 1

1,4

Spanyolország

Primera División

1,3

Olaszország

Serie A

1,2

Franciaország

Ligue 1

1,0

Forrás: Deloitte