Néha aknamezőn járnak a kutató olajcégek

Kína és India energiahordozók iránti szomja egyre jobban fölkorbácsolja az olaj árát, ami olyan területek felé fordítja az olajcégeket, amelyekre korábban nem is gondoltak. A Mol is egyre nagyobb súlyt helyez új szénhidrogénmezők kutatására szerte a glóbuszon, Nigériától Pakisztánon át Szibériáig. A munkát olykor komoly biztonsági intézkedések közepette kell elvégezni, ami bizonyos kockázati felárat rak az árakra.

A biztonság olajipari szempontból egy kalkulálható költségtételt jelent, hiszen bármennyire veszélyes is turisztikai szempontból egy ország, kellő ráfordítással a biztonság megteremthető. Amellett, hogy a személyzet és az eszközök biztonságát garantálni kell, evakuációs tervre is szükség van vészhelyzet esetére. Előfordulhat persze, hogy az emberek biztonsága és védelme már nem garantálható teljesen, ilyenkor természetesen ez a szempont fölülírja az anyagiakét, de erre a Molnál még nem került sor.

Az, hogy egy olajcég merre indul kutatni a világban, több tényezőtől függ. A magyar társaság elsősorban azokra a területekre törekszik, amelyekről rendelkezik helyismerettel. A Molnak 10-15 éves nemzetközi tapasztalata van, főleg a Közel-Kelet, Észak-Afrika és Ázsia bizonyos területein, de Oroszországról és Közép-Ázsiáról is komoly ismeretanyaga gyűlt fel. Másrészt, a magyar olajcég ott szeret megjelenni, ahol a szakértelme pluszt jelent a partnereihez képest.

Tanulni, tanulni, tanulni

A magyar olaj- és gázkutatás körülbelül 70 évre tekinthet vissza, a termelési csúcs a 70-es évek végére, a 80-as évek elejére esett. A Mol kutatási szaktudása a magyar geológiai specifikumokból adódóan bizonyos területeken nagyon erős. Ezeket a Mol viszonylag jól, gyorsan tudja adaptálni, más területeken viszont még tanulnia kell. Például az utóbbi években igen sok hasznos tapasztalatot szerzett orosz partnereitől Szibériában. Ugyanez igaz az offshore-technológiákra (tengeri olajkutatás- és termelés) is, amire a vállalat az utóbbi 2 évben jelentős kapacitásokat állított rá. Így a magyar cég részt vesz például egy kameruni tengeri projektben, ami a tapasztalatszerzés tekintetében nagyon fontos. A Makói-árokkal kapcsolatban is ez a helyzet, az Exxon által biztosított technológia igen hasznos a nehezen kitermelhető nem hagyományos készleteknél.

A technológiai titkolózás nem jellemző erre az iparágra. A kutatási projekteknek mindig van egy operátora, ez a szereplő készíti elő a döntéseket. Az olajcégek egyes projektekben operátorok, másokban "csak" partnerek. Az operátornak a döntéseket meg kell osztania a partnereivel, vagyis az információkat amúgy sem lehet elzárni. Ha pedig valaki egyedül vág bele a projektbe, akkor neki kell viselnie a teljes kockázatot is. A vállalati és az egyéni tapasztalat, de főleg a kockázatviselési hajlandóság dönti el, hogy egy-egy projektet melyik vállalat tudja felvállalni - teszi hozzá Somfai Attila, a Közel-Kelet, Afrika és Kaszpi régióért felelős igazgató.

Kiváló volt a tavalyi év

Egy átlagos, nem túl extrém kutatási területen mélyülő fúrás találati valószínűsége 15 és 25 százalék közé esik, vagyis ennyi az esélye a sikeres fúrásnak; ez alatt a Mol nemigen vállal fel projekteket. Magyarországon és Oroszországban ez 25-35 százalék között változik, ami nagyon jó arány. A tavalyi év igen jól sikerült, amikor is 50 százalék körül volt a találati sikeresség. Ha kereskedelmi mennyiséget nem is találnak szénhidrogénből, a vállalat olyan új információkhoz juthat a fúrásokból, amelyek alapján össze lehet rakni a következő évek programját. Az északi-tengeri területet például 18-19 teljesen száraz, sikertelen fúrás után találták meg, később azután több száz sikeres kutat fúrtak itt. A hosszabb távú sikerhez kell egy bizonyos portfólió-méret is: két kúttal nehéz tervezni, de ha az évente fúrt kutak száma már 20 körül van, az alapján már lehet 3-4 éves átlagban egy jól számítható portfolió-hatást elérni. A cég tavaly 15 kutatófúrást végzett.

Mol-kapacitás valahol Szibériában

Az 1990-es évek végétől a közép-kelet-európai térségben erőteljes piaci konszolidáció zajlott le a finomítói fronton. Miközben ezen a téren a Mol is nagy erőket mozgósított, némileg háttérbe szorultak más tevékenységek. A kutatástól a kitermelésen át a szállításig tartó folyamat (az upstream) körülbelül 30-40 százalékát teszi ki a Mol teljes tevékenységének. A kutatás és termelés súlyát legjobban az éves költésen lehet lemérni, a beruházásokat tekintve 40, ha az éves profitot nézzük, akkor 30-35 százalék a terület részesedése. A Mol beruházási költésein belül kimondottan a kutatás jelenleg úgy 25 százalékra rúg, évente körülbelül 150 millió dollárt tesz ki. A kutatás-termelés és a finomítás-értékesítés arányát 2011-re hasonló szintre szeretné hozni a Mol, vagyis a kutatás-termelés súlyát tovább növelné.

Pakisztánban is jelen van a magyar olajtársaság