A feltörekvő valuták rángatják a forintot

Érdemes egyre nagyobb figyelmet szentelni az úgynevezett feltörekvő devizáknak. E csoport tagjai gyakran nagyobb hatással vannak egymásra, mint, hogy messzire ne menjünk, egy vérbő kormányválság. A forint azonban köztük is határvonalon helyezkedik el.

Érdekes, hogy nemcsak a földrajzilag logikus egységet alkotó pénzek hatnak egymásra, hanem a már említett török líra, az izraeli sékel, az izlandi korona, a dél-afrikai rand és adott esetben dél-amerikai devizák, így a brazil reál is. Az elmúlt pár zaklatott hónap során többször láthattuk, hogy a forint jegyzése látszólag véletlenszerűen alakult, holott csupán a többi feltörekvővel mozgott együtt.

A legfrissebb példa alig néhány napos. Március 31-én a hónapok óta erős sékel egy százalékkal gyengült a dollárral szemben, amit a szakértők egyértelműen a magyar és a török politikai helyzet bizonytalanságával magyaráztak. A befektetők dollárt kezdtek vásárolni, ami nemcsak a forintot lökte időlegesen a 262-es euróárfolyam közelébe és a török lírát taszította hét hónapja nem látott mélységbe, de nagy nyomás alá helyezte az izraeli devizát is.

Rémhírterjesztők

Az utóbbi időben más, e szempontból fontos országból is érkeztek aggasztó hírek. Az izlandiak az ország pénzügyi rendszere elleni támadásról számoltak be, melyet a miniszterelnök, Geir Haarde szerint kockázatitőke-alapok indítottak, elsősorban a korona meggyengítése végett.

Az izlandi valuta az idei év során összesen 22 százalékkal (!) gyengült az euróhoz képest, ezért az ottani jegybank most újabb drasztikus, 1,25 százalékpontos alapkamat-emelésre kényszerült. Az irányadó kamat így elérte a 15 százalékot, tovább vonzva a kockázatot jól tűrő befektetőket, viszont azzal fenyegetve, hogy 2008-ban egyáltalán nem fog növekedni az izlandi gazdaság.

Az izlandi kormányfő a Financial Timesnak adott interjújában elmondta, a spekulánsok minden eszközt bevetettek. Valószínű, hogy szándékosan hamis információkat híreszteltek a banki krízistől való félelem generálása érdekében, hogy aztán hasznot húzhassanak a short pozícióikból.

Állami beavatkozásra is szükség lehet

Ha így van, akkor a módszer kísértetiesen hasonlít arra, ahogyan néhány hete a brit HBOS nagybankot próbálták valakik megroggyantani. Amint abban az esetben a brit bankfelügyelet, úgy az izlandi hatóság is vizsgálatot indított, hogy fényt derítsen a piaci manipuláció hátterére.

A rosszindulatú pletyka persze nem terjedt volna olyan gyorsan, ha nem lennének valódi problémák. A Fitch és a Standard & Poor's hitelminősítő egymástól függetlenül fogalmazta meg aggodalmait a szigetország három legnagyobb bankja stratégiájának megalapozottságáról. Noha a Fitch megállapította, hogy a három pénzintézet likviditása megfelelőnek tűnik, jelezte, később szükség lehet állami beavatkozásra a válság elkerüléséhez.