Kamatemelést várnak az elemzők

Egy hónapon belül fél százalékpontos, a második negyedév végéig összesen akár 1,00 százalékpontos magyarországi jegybanki kamatemelés kockázatát valószínűsítette kedden Londonban megjelent előrejelzésében a világ egyik legnagyobb befektetési csoportja, amely szerint az MNB nem a növekedést, hanem saját pénzügypolitikájának hitelességét félti. A Cityben mindazonáltal továbbra sem egyértelmű a magyar monetáris kilátások megítélése.

A kamatemelés érdemben nem árt a növekedésnek

Mindemellett a monetáris tanácsi tagok - miközben hisznek abban, hogy a pénzügypolitika kordában tudja tartani a másodlagos inflációs hatásokat - nem hiszik, hogy a kamatemelések érdemben ártanának a gazdasági növekedésnek. E vélekedés mögött elsősorban az a meggondolás áll, hogy a magánszektorbeli hitelfelvételek több mint fele devizaalapú - és még a forintban eladósodó háztartásokat is jórészt érintetlenül hagynák a magasabb rövid távú kamatok -, másrészt a gyenge növekedés fő oka a költségvetési szigorítás és a mezőgazdaság teljesítményének meredek visszaesése, nem pedig a feszes pénzügypolitika, áll a JP Morgan londoni elemzésében.

A ház szerint az MNB illetékesei úgy tartják, hogy a monetáris politika nem sokat tehet a potenciál alatti növekedés lassítására vagy gyorsítására, és nem hiszik azt sem, hogy az erősebb forint érdemi hatással lenne az exportnövekedésre, mivel a munkaköltség és az adóteher sokkal fontosabb meghatározója a versenyképességnek, mint a forintárfolyam.

Az elemzés szerint annak fő oka, hogy a Monetáris Tanács még a mostani forinteladási hullám előtt keményebb alapállásra váltott, az, hogy az ellátási oldali sokkok - különösen az energiahordozók esetében - a korábban gondoltnál nagyobbak és tartósabbak. Az MNB most már elvesztette türelmét e sokkok visszatérő jellege miatt, és előremutató alapállást akar felvenni a másodlagos inflációs hatások kivédésére folytatott küzdelemben.

A gyenge valuta és az emelkedő importált infláció fokozta e szigorítási hajlamot, áll a JP Morgan szerdai londoni elemzésében.

A ház szintén azzal számol, hogy az új inflációs jelentésben az MNB emelni fogja előrejelzéseit. A JP Morgan prognózisa szerint az idei átlagos inflációs jóslat 6 százalék körüli szintre emelkedik az eddigi 5 százalékról, a 2009-re szóló pedig 3,5-3,8 százalékra 3 százalékról.

Nem egyértelmű, hogy kell-e egyáltalán szigorítani

A City mindazonáltal erősen megosztott abban a kérdésben, hogy tényleg kell-e Magyarországon pénzügypolitikai szigorítás.

A Merrill Lynch befektetési csoport a magyarországi árfolyam-fejleményekről kiadott minapi - "Kísérlet az MNB sarokba szorítására" című - elemzésében azt írta: a forintra nem a globális hangulat, hanem "spekulatív természetű egyedi tényezők hatnak", és ebben a helyzetben mind a piac, mind a gazdaság szempontjából az "optimálisnál rosszabb megoldás lenne" a kamatemelés.

A Merrill Lynch szerint ha szükségessé válna a további spekuláció elhárítása, az MNB-nek a kamatemelésen kívül egyéb intézkedések "arzenálja" áll bármikor rendelkezésére; ezek közé tartozik a közvetlen piaci beavatkozás, az árfolyamsáv-paritás eltolása, vagy akár a sáv eltörlése.

Más térségi elemzők is azzal értenek egyet, hogy nincs szükség kamatemelésre. Michal Dybula, a BNP Paribas közép-európai közgazdásza a múlt héten kiadott új inflációs és GDP-adatokat kommentálva azt mondta, hogy a magyar gazdaságra egyre inkább a stagflációs állapot a jellemző, és ebben a környezetben a magyar jegybank részéről most "súlyos pénzügypolitikai hiba lenne" a kamatemelés.