Simor szűkítené a monetáris tanácsot

Egy Magyarország méretű országban a jegybanki alapkamatról határozó monetáris tanács optimális létszáma 5-7 fő - áll Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének téziseiben, melyeket a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank "Út az euróhoz" című csütörtöki konferenciáján ismertetett.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának jelenleg 13 tagja van. A testület létszámát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezésére két éve emelték ekkorára. Az akkori módosítás hatására nőtt a jegybanki alapkamat csökkentését pártoló tagok száma, akiket a pénzügyi zsargon galamboknak nevez a szigorúbb monetáris politikát és magasabb kamatokat óhajtó héjákkal szemben.

A monetáris tanács hatékony és kiszámítható működésének folytonosságát a jegybankelnök szerint az segítheti, ha a tagok cseréje fokozatosan, több évre elnyújtva következik be. Simor András azt javasolja téziseiben, hogy évente legfeljebb 1-2 tagot cseréljenek le.

A jegybankelnök által megfogalmazott, kisebb létszámú monetáris tanácsra vonatkozó javaslatra nyitott a kormány - közölte ugyanezen a konferencián Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

A jegybankelnök szorgalmazza, hogy a befektetői bizalom megőrzése és hatékony monetáris politika érdekében, a hosszú távú kiszámíthatóságot erősítő költségvetési szabályt hozzon a kormány.

Magyarország 2010-2014 között vezetheti be az eurót - jelentette ki a rendezvényen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A konveregenciaprogram teljesítése után, a megállapodáson alapuló, jövedelem és fejlesztéspolitika kidolgozását követően vezetheti be Magyarország az eurót - mondta a kormányfő.

A miniszterelnök szerint a költségvetés szigorúbb ellenőrzése érdekében érdemes megfontolni egy kormánytól független költségvetési hivatal felállítását, más javaslatokban megfogalmazott költségvetési tanács helyett.

Gyurcsány Ferenc a konferencia bevezető előadásában emlékeztetett arra, hogy az elmúlt éveket az jellemezte: háttérbe szorult a gazdaság egyensúlyának, versenyképességének megtartása. Ehelyett a rövid távú jólétet és fogyasztást ösztönző intézkedések kerültek esetenként előtérbe, Magyarország emiatt számos figyelmeztetést is kapott.

Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: "látjuk az alagút végét, de még igen sokat kell tenni annak érdekében, hogy az alagút végére érjünk".

A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány és jegybank az elmúlt években nem tett mindenben eleget együttműködési kötelezettségének.

Gyurcsány: a kormány és a jegybank egymás partnerei kell, hogy legyenek a jövőben

Gyurcsány Ferenc hangoztatta, hogy a kormány és a jegybank egymástól való függetlenségét őrizni, szélesíteni kell, de a két intézmény nem egymással versengő, nem egymás ellenfele, hanem egymás partnerei kell, hogy legyenek és egy olyan gazdaságpolitikát próbáljanak megfogalmazni, amely az ország érdekét helyezi előtérbe, azt szolgálja.

A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy a következő években a költségvetési politikában növelni kell az intézményi fegyelmet, a garanciális elemeket. Többek között meg kell teremteni azt, hogy a költségvetés kiadási oldalán legalább hároméves távlatban, középtávú tervezés valósuljon meg.

Emellett el kell érni, hogy az önkormányzatok önállóságának csorbítása nélkül, azok gazdálkodása megfeleljen a hosszú távú egyensúlyi követelményeknek, így szó lehet arról , hogy csupán fejlesztési, beruházási döntéseikhez vegyenek fel nagyobb összegű hiteleket.

A költségvetési gazdálkodás terén a garanciális elemeket is érvényesíteni kell, és az az új szabályozás elemeit, az államháztartási törvény módosítását már 2008 január elsejétől be kell vezetni - emelte ki Gyurcsány Ferenc.

Aláhúzta: a kormány köreiben megértésre talált a jegybank vezetésének azon szándéka, hogy az inflációs célkövetés rendszerét a jövőben jobb feltételekkel valósítsa meg a jegybank, ha ehhez az szükséges, el tudja fogadni a kormány, hogy a monetáris tanács jövőbeni munkáját törvénymódosítással javítsák, változtassák.

[origo]/MTI