Tarafás: A jósok sem tudják, mikor lesz eurónk

Az euró 2012-es és 2014-es bevezetéséről szóló előrejelzés egyformán hasraütéses tipp - állítja Tarafás Imre, a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pénzügyek tanszékének vezetője. Szerinte a költségvetés helyzete és az infláció mértéke alapján dől el, mikor lehet bevezetni az eurót. Ezek alakulását azonban egyik "jós" sem tudhatja.

Az euró bevezetéséhez két komoly problémát kell megoldani - közölte a közgazdászprofesszor az [origo]-val. Egyrészt a költségvetés hiányát a bruttó hazai termék (GDP) három százaléka alá kellene szorítani és az inflációt is a 3 százalékos szintre kell csökkenteni.

Tarafás Imre úgy véli, csak szándék kérdése, de 2009-re vagy 2010-re megfelelő mértékűre lehet mérsékelni a deficitet, miután a közvélemény és politikusok többsége is hajlik erre. Ezért szerinte nagy hiba lenne letérni a hiánycsökkentés konvergenciaprogramban meghatározott útjáról.

Sok embert elbizonytalanít azonban, hogy 2010-ben megint választások lesznek. Ezért kérdéses, hogy 2010-ben vagy azt megelőzően nem ismétlődik-e meg az, ami a 2006-os vagy a 2002-es választások előtt történt. Akkor ugyanis a két fő politikai erő egymást múlta felül az ígérgetésben és abban, hogy a választások előtt óriásira hagyta nőni a költségvetés hiányát.

Az euró bevezetésének másik nehezen teljesíthető feltétele az infláció mérséklése. Az inflációs kritérium úgy szól, hogy a belépés előtti évben az infláció legfeljebb 1,5 százalékkal lehet magasabb, a három legalacsonyabb inflációt felmutató, eurót használó ország inflációs mutatóinak átlagától.

Idén Szlovénia csatlakozhatott, Litvánia viszont nem az eurót használó országok köréhez. Tavaly ehhez legfeljebb 2,63 százalékos inflációt kellett teljesíteni. Litvániában ennél egy hajszállal magasabb, 2,7 százalékos infláció volt, ezért elutasították az ország felvételét a pénzügyi unióba. Ez az eset bizonyítja, hogy ennek a kritériumnak a teljesítése legalább olyan nehéz, mint a költségvetési kritériumé, sőt talán nehezebb.

Amikor majd azt vizsgálják, Magyarország megfelel-e az euróbevezetés előírásainak, akkor az inflációs kritérium 2,5 százalék körül várható. Ahhoz, hogy biztonsággal alá kerüljünk, jóval alacsonyabbat kell megcélozni, mert nem lehet a pontos mértéket eltalálni. Még az elmúlt havi részinflációt se mindig találják el a szakértők, akár pár nappal a tényszám publikálása előtt is súlyosan téves becslések születnek.

Mindez azt jelenti, hogy akkora inflációt kell megcélozni, ami alig nagyobb a statisztikai hibahatárnál. Ezt úgy lehet elérni, ahogy a Magyar Nemzeti Bank 2001 és 2005 között tette. A jegybank akkor felemelte magasra a kamatokat, a magas kamatok miatt sok pénzügyi befektetés, spekulációs tőke áramlott be Magyarországra.

A forint iránti erős kereslet felértékelte a nemzeti valutát, ezért nagyon olcsó lett az import. Az olcsó import miatt a magyar gyártóknak is olcsón kellett adniuk a termékeiket, hogy ne szoruljanak ki a piacról. Így nagyon alacsony infláció érhető el, gondot jelenthet azonban, hogy a gazdaság jelentős része nem tudja elviselni az így kialakuló árversenyt.