Nem csökken a jegybanki alapkamat

Továbbra is 7,50 százalék marad a jegybanki alapkamat - döntött hétfőn kora délutáni ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az elemzők szerint a testület januárban sem módosít a kamatszinten, és a jövő év végéig is csak 6,75 százalékra mérséklődik az alapkamat.

A kamatdöntést követően először erősödött, majd gyengült a forint árfolyama a bankközi devizapiacon. Negyed órával a döntés nyilvánosságra hozatalát követően 254,20 forint körüli árfolyamon kereskedtek az euróval, mintegy 40 fillérrel olcsóbban, mint a döntés ismerete előtt. Egy órával a közlés után viszont már 254,40/254,70 forontos áron jegyezték az eurót.

A monetáris tanács döntése megfelel az elemzők várakozásainak. A Reuters hírügynökség pénteken nyilvánosságra hozott felmérésére válaszoló mind a 29 elemző úgy vélte, hogy a testület nem módosítja az alapkamatot. Az elemzők közül 26 úgy vélekedett, hogy a monetáris tanács januárban sem csökkenti az alapkamatot, 3-an pedig nem bocsátkoztak előrejelzésbe.

Eltérőbbek a véleményeik arról, hogyan alakul a jövő év végéig az alapkamat. A megkérdezett elemzők nagy része szerint 2008 végéig 6,50 vagy 6,75 százalékra mérséklődik. Az előrejelzésre vállalkozó 23 szakemberből 9 szerint 6,50 százalék, 7 szerint 6,75 lesz a kamatszint. Mindössze ketten számítanak ennél alacsonyabb - 5,75, illetve 6,25 százalékos - alapkamat kialakulására. Négyen gondolják, hogy 7 százalék lesz jövő év végén az alapkamat, egy elemző pedig a jelenlegivel azonos kamatszintre számít. Így az elemzők várakozásainak középértéke 6,75 százalék.

Elemzők szerint a jegybanki alapkamat 2008 első negyedévében még biztosan nem csökken, az Magyar Távirati Iroda által megkérdezetteknek nem okozott meglepetést sem az alapkamat hétfői szinten tartása, sem ennek monetáris tanácsi indoklása.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az inflációs kockázatokra hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy az előző kamatdöntő ülés óta a nemzetközi hangulat tovább romlott, és az infláció is emelkedett. Megjegyezte, hogy a monetáris tanács a 2009-es 3 százalékos célt még nem vetette el, ám ennek eléréséhez alapvető a várakozások féken tartása. Márpedig a bizalmi indexek éppen a várakozások növekedését vetíti előre.

Ugyancsak a kamatcsökkentés halasztását valószínűsíti, hogy a béralakulás a valós adatok alapján legkorábban március-áprilisra mutatkozik meg.

Suppan Gergely olyan inflációs kockázatokra is felhívta a figyelmet, amelyek nem szerepeltek a monetáris tanács indoklásában. Az év közepére várható gázpiaci liberalizáció következtében - mivel a gáz ára 9 hónapos csúszással tükrözi az olaj áralakulását - akár jelentős gázáremelkedés is bekövetkezhet. Ráadásul a magas ár egy évig a bázisban marad, így akár a 2009-es inflációs cél teljesítését is veszélyeztetheti - fűzte hozzá.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a fő kérdés mellett, hogy az MNB mikor változtat a kamaton, még az is kérdéses, hogy milyen irányba. A bizonytalanság ellenére az elemző szerint csökkentésre kerül sor, de mint fogalmazott inkább utóbb, mint előbb, legkorábban május környékén.

Az elemző szerint a következő év elején is megmarad a nyomasztó nemzetközi hangulat, és az amerikai másodlagos jelzálogpiaci problémák újabb hullámára is fel kell készülni. Az aktuális infláció is magas, 6 százalék felett marad az első negyedévben, és az inflációs várakozások is emelkedhetnek - indokolta a kamatcsökkentés elhalasztását az elemző.