A hazai konjunktúra várható további mérséklődése egyértelműen leszakadást jelent nemcsak a régióhoz, hanem a fejlettebb országokhoz képest is. A termelő beruházások elmúlt években megfigyelt elmaradása miatt a magyar GDP potenciális növekedése valószínűleg csökkent a közelmúltban, ezért a megszorítások átmeneti hatása után sem várható a régióra jellemző ütemű fellendülés. A közeljövő kilátásait borússá teszik az európai konjunktúrával kapcsolatos legutóbbi előrejelző mutatók is, amik az európai növekedés lassulását vetítik előre, így a várható hazai gazdasági élénkülés is korlátozott lehet.
Az elemzők az év egészére 1,7 százalékos növekedést várnak - derül ki a Reuters legutóbbi felméréséből. Ez 0,3 százalékponttal alacsonyabb az egy hónappal korábbinál (az év elején még 2,5 százalék volt a konszenzus.) Az idei év utolsó negyedében a jelenlegi előrejelzés szerint már némi élénkülés indulhat meg, 1,6 százalék körüli szintre. (A legutóbbi gyenge építőipari adatok tükrében azonban egyes vélemények szerint a harmadik negyedéves szám még az előzetes adatnál is kisebb lehetett.) A jövő évi növekedésre vonatkozó konszenzus novemberben 10 bázisponttal, 2,8 százalékra csökkent.
Növekedési előrejelzések
(százalék)
2007 | 2008 | |
MNB (inflációs jelentés) | 1,6 | 2,4 |
Kormány (konvergencia pr.) | 1,7 | 2,8 |
Reuters (elemzői konszenzus) | 1,7 | 2,8 |
OECD | 1,8 | 2,6 |
ICEG EC (negyedéves előrejelzés) | 2,1 | 3,0 |
Forrás: origo.hu
Adóreform és a bérterhek jelentős mérséklése nélkül nem tűnik reálisnak a korábbi 4 százalékos növekedési szint 2009-re való elérése a megszorító intézkedések hatásainak kifutása után sem, aminek feltétele a régiós összehasonlításban messze a legnagyvonalúbb szociális és nyugdíjkiadások mérséklése - véli Suppan. Mivel a kiigazítások szerkezete növekedési szempontból kifejezetten negatív, a kiigazítások szerkezetének átalakítására lenne szükség.