Átmentek a jövő évi büdzsé fő számai

A konvergenciaprogramhoz képest 0,3 százalékpontos javulással 4,0 százalékos GDP-arányos deficitet szavaztak meg a képviselők a 2008-as büdzsé fő számaiban. Jövőre ugyanakkor érdemi változás nem várható, a nyugdíjasok viszont kedden kaptak még 2,7 milliárd forintot, így kereken 5 százalékos emelésre számíthatnak. Barcza György, elemző szerint kockázatkerülő tervezet készült, de ez nem meglepő, mivel mindig a választási ciklus második évében készült költségvetés a legunalmasabb. 

A kiigazítás időszakában még a kiadások csökkentése és a bevételek növelése a cél a magyar államháztartásban. A tartós költségvetési egyensúly ugyanis csak a kiadási oldal strukturális átalakításával érhető el a kormány szerint. A gyors egyensúlyjavítás érdekében tehát az időszak elején szükség van az adó- és járulékterhek emelésére is. Így jövőre csak néhány területen lehet a kiadások növekedésével számolni: ilyen lesz a nyugdíj, a családtámogatás, és a szociális segélyek. Mindezeken felül a költségvetés a növekvő EU-támogatásokhoz kapcsolódó hazai társfinanszírozást is megemeli.

Adócsökkentés csak később lehetséges

A konvergencia programban egyensúlyban lévő elsődleges egyenleget, és bruttó hazai termék (GDP) százalékában 4,3 százalékos ESA hiányt irányoztak elő 2008-ra. A törvényjavaslat azonban az utóbbi esetében kisebb 4,1 százalékos hiánnyal számol, a kisebb kamatkiadások nyomán. A végleges hiány azonban ennél is kisebb 4,0 százalék lett. Ez a kormány szerint annak köszönhető, hogy kedvezőbb lett a gazdaságpolitikai folyamatok megítélése. Az elsődleges egyenleg tekintetében továbbra is a konvergencia program szerinti egyensúlyos egyenleggel számolnak. A konszolidációs és reformprogram hatására azonban a vártnál erőteljesebben javul az államháztartás egyensúlyi helyzete.

Így középtávon - 2009-2010-től - az államháztartás kiadásai GDP-arányosan csökkennek, és ez lehetővé teheti az adószint mindenki által várt mérséklését. Ez - a növekvő EU-forrásokat is figyelembe véve - elősegítheti a beruházások még gyorsabb növekedését, illetve a lakossági fogyasztás emelkedését, és ezek eredményeképp ismét a 4-5 százalékos sávba gyorsulhat a növekedés üteme - áll a törvényjavaslatban.

A növekedési sztoriban kérdéses a teljesíthetőség

A GDP idei növekedési üteme az első negyedévi 2,7 százalékról a második negyedévben 1,2 százalékra csökkent, így az első félév egészében 1,9 százalékos gazdasági növekedés valósult meg. Az előző év azonos időszakához képesti jelentős lassulás főként a 2006. évi gazdaságpolitikai kiigazításból következő mérséklődő állami fogyasztás következménye volt. A kiigazítás hatása a lakossági fogyasztásra és a nem állami állóeszköz-felhalmozásra a vártnál kedvezőbb. Az idei év hátralévő részében a növekedési ütem ismét 2 százalék fölé gyorsulhat a költségvetési javaslat szerint, amely azt mondja, hogy a gyorsulás irányába mutat a tavalyi második félév alacsony bázisa és több egyszeri tényező is (kiegészítő nyugdíjemelés, közszféra előrehozott 13. havi bére, a mérséklődő infláció, autópálya átadások). Mindezek alapján továbbra is megalapozottnak látszik a konvergencia programban szereplő, a piac által többször óvatosnak mondott 2,2 százalékos GDP előrejelzés.

Jövőre a gazdaság növekedési üteme a konvergencia programban jelzetthez képest kissé magasabb - 2,6 százalék helyett 2,8 százalék - lehet. Ennek alapvető oka a lakossági nettó jövedelmek kedvező alakulása - vélik a költségvetés készítői. Ezzel egyébként a jegybank hétfőn kiadott inflációs jelentése is vitatkozik, amely megemelte az inflációs célt, és csökkentette a GDP növekedési adatot.

Az adójóváírás rendszerének változása több jövedelemkategóriában jelentősen javítja a bruttó és nettó bérek arányát, de a vártnál magasabb inflációval összefüggésben a bruttó átlagkereseteknél is magasabb emelkedéssel lehet számolni, mint a konvergencia programban volt. A költségvetési szektorban az idei 5 százalék körüli létszámcsökkenés után már csak kisebb korrekcióra kerül sor, így nemzetgazdasági szinten az alkalmazottak száma némileg növekedhet, miközben a reálkeresetek és a lakosság fogyasztása is csak mérsékelten emelkedik majd. A kormány 2009-től a GDP növekedésének jelentősebb gyorsulásával (2009 és 2011 között évente átlagosan 4-4,5 százalékkal) számol.

Dinamikus beruházás és export növekedést várnak

A növekedés szerkezete az egész időszakban egészséges marad, hiszen azt elsősorban az export és a beruházások hajtják. A kiigazítás következtében 2006-ban átmenetileg visszaeső beruházási tevékenység 2008-ban már várhatóan 4-5 százalékos ütemben emelkedik, majd a következő 3 évben - többek között az EU-támogatások növekvő mértékű felhasználásának következtében - évente átlagosan 7 százalékra emelkedik.

Az export 2008-ban és végig a középtávú időszak egészében magas, 11 százalék feletti ütemben növekedhet. 2007-ben és 2008-ban is az export növekedési üteme magasabb lesz az importénál, és ennek következtében ezekben az években jelentős mértékben csökken az áruforgalom hiánya.

A lakosság fogyasztása a 2007. év egészében várhatóan mintegy 1 százalékkal alacsonyabb lesz az előző évinél. Emögött elsősorban a közösségi fogyasztási kiadásoknak a természetbeni juttatások erőteljes csökkentése miatti drasztikus visszaesése áll. Jövőre a fogyasztás üteme már kismértékben (0,4 százalék körül) emelkedhet. A továbbiakban az egyensúlyi helyzet javulásával párhuzamosan a lakossági fogyasztás is fokozatosan emelkedik, de tempója gyetlen évben sem haladja meg a GDP növekedését.

Az infláció 4,5 százalék lehet az év egészében

Az infláció 2006. augusztus-szeptembertől - elsősorban a kormányzat pénzügyi egyensúlyteremtő intézkedéseinek árszínvonalra gyakorolt hatása miatt - felgyorsult, 2006. decemberre 6,5 százalékra nőtt, éves átlagban pedig 3,9 százalék volt. A 2007. év eleji kormányzati intézkedések közvetlenül is jelentősen növelték az árszintet, a 12 havi infláció márciusban tetőzött 9 százalékon. Az év hátralévő részében további feszültséget okoz a kedvezőtlen időjárás következtében a vártnál magasabb élelmiszerár-emelkedés.

Ugyanakkor a tavaly őszi nagymértékű áremelkedés statisztikai bázishatásának eredményeként az inflációs ráta szeptemberben jelentősen, 6 százalék körüli szintre mérséklődik. A következő hónapokban az árfolyam hatására az iparcikkeknél folytatódik az elmúlt időszakban ismét megerősödő dezinfláció, és a piaci szolgáltatások árindexe is csökkenni fog, elsősorban a tavalyi áfa-emelés statisztikai bázishatásának eredményeként. A 2007-es éves átlagos infláció a korábban jelzett 7 százalékkal szemben, így 7,5 százalék körül lesz, a decemberi index pedig a korábban prognosztizált 4,5-5 százalék helyett 5,5 százalék közelébe süllyed.

Az előrejelzés szerint az élelmiszerdrágulás 2008 közepén megáll, majd egyes termékcsoportokban csökken az árszint. A bérek jövő évre prognosztizált növekedése a fogyasztói áralakulás szempontjából semleges. Emellett a visszafogott lakossági kereslet további dezinflációs hatással jár mind az iparcikkek, mint a piaci szolgáltatások területén. Mindezek eredményeként az áremelkedési ütem 2008 harmadik-negyedik negyedévében az előrejelzés szerint a középtávú inflációs célhoz tartozó toleranciasávon belülre kerül, 2008 végére pedig 3,5 százalék közelébe mérséklődik. 2008 év egészében 4,5 százalékos átlagos drágulási ütem valószínű. Ezt követően az infláció 2009-től visszatér a korábban meghatározott csökkenő pályára és a középtávú inflációs cél értéke alá mérséklődik.

Három nagy reformmal számolnak a költségvetésben

Az egészségügyi reformalapja a biztosítási elv erőteljesebb érvényesítése, amely az eddig látszólag korlátlan közfelelősség és közfinanszírozás helyett egyértelművé teszi az egyén felelősségét. Emellett szükséges az egészségügyi szolgáltatások iránti, az egészségi állapot alapján nem indokolt kereslet korlátozása és az egészségügyi intézményrendszer működési hatékonyságának növelése is - áll a törvényjvasalatban.

A tervezett reform részeként 2008. január 1-jétől a nem biztosítottak térítés nélkül már csak az alapcsomag részét képező ellátásokra jogosultak. A járóbeteg szakellátásban 2008. január 1-jétől a beteg részére elszámolási nyilatkozatot kell adnia a szolgáltatónak az igénybevett szolgáltatásról. A nyugdíjrendszerfenntarthatóságának biztosítása érdekében az 1998-ban megkezdett reformot kell tovább folytatni. Első lépésként a korhatár alatti nyugdíjazás, valamint az egészségi állapothoz kötődő, illetve egyes munkakörökben eltöltött időhöz kapcsolódó korhatár alatti ellátástípusok feltételrendszerének szigorításáról döntött a kormány.

A korai nyugdíjazás feltételei 2008. január 1-jétől kiegészülnek az aktív biztosítási jogviszony megszüntetésével. Az elfogadott szabályozás szerint az éves minimálbért meghaladó kereset elérésétől kell a nyugdíj folyósítását szüneteltetni. A korhatár felett ilyen korlátozás nincs. Az új szabály a 2007. december 31-ét követő nyugdíjazásokra vonatkozik, 2010-től viszont kiterjed minden korhatár alatt nyugdíjban lévőre, függetlenül a nyugdíjba vonulás dátumától.

Jövő év április 1-jétől a nyugdíj melletti keresőtevékenység után is meg kell fizetni a biztosítottnak az általános járulékszabályok szerinti nyugdíjjárulékot. Ez a járulékfizetés többletnyugdíjra jogosít: a nyugdíjasok keresetük után egy-egy évi járulékfizetés alapján évente a kereset 0,4 százalékát kitevő nyugdíjnövelésben részesülnek. A nyugdíjszámítás egyes ellentmondásos elemeinek kiigazítása 2008. január 1-jétől történik meg. A korábbi évek kereseteinél a jelenlegi részleges valorizáció helyett a teljes valorizációt kell alkalmazni. Ezzel az egyes években megállapított nyugdíjak közötti aránytalanságot okozó egyik elem hatása megszűnik. További korrekció érvényesül a keresetek nettósítására is, a nyugdíjalap meghatározásánál nemcsak a számított adót, hanem az egyéni járulékokat is le kell vonni.

A hosszú szolgálati idő fokozottabb elismerése érdekében a 40 év feletti szolgálati időnél a nyugdíjmérték évente a jelenlegi 1,5 százalék helyett 2 százalékkal nő. Az új számítási szabályok 2008. január 1-jétől alkalmazandók, amelyek együttes hatásaként a helyettesítési ráta és a jövőbeni nyugdíjak közötti aránytalanságok érdemben mérséklődnek.Az oktatásireform a közoktatásátalakításával az alapkészségek erősítését, az esélyegyenlőség biztosítását, míg a felsőoktatás területén a képzés színvonalának javítását és a változó szerkezetű és nagyságú munkaerő-kereslethez való alkalmazkodás erősítését szolgálja.

Ez utóbbi esetében sor került a tandíj (képzési hozzájárulás) bevezetésére. Ennek értelmében a 2007-ben beiratkozott, államilag támogatott hallgatóknak kell első ízben tandíjat fizetni 2008-tól. Csökkent és szerkezetileg módosult a felvehető államilag finanszírozott hallgatói létszám. E csökkenéssel egyidejűleg történik a többciklusú (BA, BSc, MA, MSc) képzési szerkezetre történő felmenő rendszerű áttérés, amelynek eredményeként az államilag támogatott összhallgatói létszám növekedése megáll, majd 2008-tól évente mintegy ötezer fős létszám csökkenéssel lehet számolni. A 2007-től bevezetett új - a hallgatói választáson alapuló - felvételi eljárásrend további strukturális átalakulást eredményez, megszűnik az államilag finanszírozott keretszámok adminisztratív leosztása. Az intézkedés alkalmazkodásra kényszeríti az intézményeket és elősegíti egy hatékonyabb, versenyképesebb felsőoktatási struktúra kialakulását (koncentráció, intézményszám csökkenése).