Bojár megtartaná a szolidaritási adót

Bojár Gábor, a Graphisoft igazgatótanácsának elnöke nem támogatja a szolidaritási adó eltörlését - derült ki a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal csütörtöki budapesti ülésén. A vállalkozói, munkavállalói, tudományos szférát képviselő tanácsadó fórumnak december 18-ig kell javaslatot kidolgoznia a miniszterelnök és a pénzügyminiszter részére a 2009-re szóló adószabályokra.

Bojár Gábor tapasztalatai szerint nem ez jelenti a fő gondot a vállalkozásoknak, hanem a foglalkoztatás elképesztően magas terhei. Amennyi pénzt fordít a cég a munkavállaló foglalkoztatására, annak csak egyharmada kerül a dolgozó zsebébe. Igazán ez rontja a versenyképességet, és erőteljesen tolja a vállalkozásokat a feketegazdaság felé. Szerinte elsősorban ezen kellene változtatni.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke azzal egyetértett, hogy csökkenteni kellene a foglalkoztatás adó- és járulékterheit, ugyanakkor a 2006-ban ideiglenesen bevezetett többletadóknál is szükség lenne arra, hogy a kormány megmondja, mikor kívánja megszüntetni azokat. Ma már nincs is szó ezek ideiglenes jellegéről, az adórendszer stabil elemeivé váltak - kifogásolta a kamarai vezető.

Szerinte tiszta, világos intézkedés lenne, ha a feketegazdaság elleni eredményesebb fellépésből származó 50-100 milliárd forintból 50 milliárd forintot az egészségügyi hozzájárulás eltörlésére fordítanának.

Az úgynevezett kisadó-összevonásokról szólva megjegyezte: ezzel adózási kérdésként foglalkoztak, miközben inkább egy használható koncepciót kellene kidolgozni a szakképzésre és az innovációra.

Török Ádám, a Pannon Egyetem tanára, a fórum elnöke elmondta: a pénzügyminiszterrel folytatott előzetes konzultáción személyes véleményeként annak adott hangot, hogy elsősorban a szolidaritási adót kellene eltörölni, illetve egy kismértékű áfaemelésből adódó többletbevételeket járulékcsökkentésre fordítani.

Az ülésen több, a kerekasztal által megrendelt tanulmányt is bemutattak a tanulmányok szerzői. Így egyebek között foglalkoztak az innovációval, az adóbázis szélesítésével és a vagyonosodási vizsgálatok hatásaival.

Az innovációval foglalkozó tanulmány vitájában Török Ádám egyebek között hangsúlyozta, hogy elsősorban az innováció központi intézményével voltak gondok, az intézmény vezetésével, a pályázatok elbírálásának nyilvánosságával. Ezek a problémák nagyrészt megoldódtak.

Az adóbázis szélesítéséről szóló tanulmányt Palócz Éva, a Kopint-Tárki Rt. vezérigazgatója ismertette. Egyebek között elmondta: az egyszerűsített vállalkozói adót, az evát célszerű lenne egy 10 százalékos átalányadóvá alakítani úgy, hogy az evás kör alanyi áfa-mentességet kapjon, ne bocsáthasson ki áfás számlát. Számításaik szerint az evából származó 140 milliárd forintnyi bevételből végső soron csak 50 milliárd forint marad a költségvetésben, mert a többi pénz áfa címen visszaigényelhető.

A vagyonosodási vizsgálatok hatásairól szóló tanulmány egyebek között utal arra, hogy az idén 10 ezer személynél terveznek vagyonosodási számonkérést, ebből nyolcezer esetben már vizsgálták a vagyonosodást. A vizsgálatba egyrészt azokat a vállalkozásokat vonták be, akik a minimálbér alatti jövedelemről nyilatkoztak, illetve olyan személyeket, akik nagy értékű ingatlanokat vásároltak, vagy tagi hitelt vettek fel. A vizsgálatba bevontak csaknem 80 százalékának kellett megfizetniük a korábban be nem vallott adót.