Állnak a tárgyalások a forintsáv eltörléséről

Az export védelme érdekében nem akar túl erős forintot a kormány, ezért áll ellen a forintsáv eltörlését szorgalmazó MNB-nek. Londonban attól tartanak, a választások közeledtével fellazul a költségvetési szigor.

Magyarország ERM-II-beli tagságának időpontjáról az MNB elnöke a JP Morgan szakértőinek azt mondta, "legalább a jövő év második feléig" valószínűtlen, hogy ez a kérdés napirendre kerül. A valutauniós tagságra váró országoknak legalább két évet kell eltölteniük az árfolyamstabilitást mérő ERM-II átváltási mechanizmusban a tényleges euróövezeti csatlakozás előtt. Vezető londoni elemző házak 2014-et tartják Magyarország lehetséges legkorábbi eurócsatlakozási időpontjának.

A Standard & Poor's hitelminősítő, amely épp a minap erősítette meg a magyar szuverén adóskockázati besorolásokat, ehhez fűzött londoni elemzésében azt írta: jóllehet Magyarország "kitartóan halad" a költségvetési konszolidáció felé, a ház azzal számol, hogy a 2010-es választások közeledtével - és mivel a költségvetési konszolidáció tervei a 2008 utáni időszakra "bizonytalanok" - később lanyhulni fog a fegyelem. Az S&P jóslata szerint ezért még 2010-ben is a GDP-érték 3,8 százaléka lesz az államháztartási hiány.

A JP Morgan pénteki beszámolója szerint Simor András is azt mondta a cég szakértőinek, hogy várakozása szerint a kormány teljesíteni fogja a 2007-2008-as költségvetési hiánycélokat, sőt azoktól el is maradhat, a választások előtti időszakban - 2009-2010-ben - azonban növekszik annak kockázata, hogy a célok nem teljesülnek.

A válság minket nem érintett

Az amerikai másodlagos jelzálogadósi körből kiindult likviditási válságról az MNB elnöke a londoni tájékoztatón azt mondta a JP Morgannek, hogy a magyar bankrendszert ez nem érintette, és nem mutatkozott hatás a pénzpiac működésében sem. Kiemelte, Magyarországon alacsonyak az ingatlanértékekhez mért hitelhányadok, az ingatlanpiacon nem alakult ki árbuborék, és a magyar bankok "elhanyagolható" mértékben vannak jelen a másodlagos piacokon.

A magyar jegybank vezetője a JP Morgan szerint a bérkiáramlás ütemét nevezte az egyik fő aggályforrásnak. Simor András szerint a bérnövekedést termelékenységnövekedésnek kellene alátámasztania, ez utóbbi üteme azonban csökkent (2-2,5 százalékra a korábbi 4,0 százalékról), mivel a magas hozzáadottérték-tartalmú termelés részaránya már nem növekszik az ipari szektorban, és a szerkezetátalakítás e szektorban elakadt.

Az elemzés szerint ha a magánszektorban 7-7,5 százaléknál nagyobb ütemű a bérnövekedés - az MNB 4,5 százalékos inflációs célját figyelembe véve ez hozzávetőleg 2,5 százalékosnál nagyobb reálnövekedést jelentene -, az potenciálisan korlátozhatná az MNB-t a JP Morgan által várt mértékű pénzügypolitikai enyhítés végrehajtásában.

A ház előrejelzésében az év végére 7 százalékos, 2008 közepére 6,5 százalékos MNB-alapkamat szerepel. A cég szerint a másik lehetőség, hogy az enyhítési ciklus csak lelassul, de végül eléri a prognózisban szereplő végpontot.