Állami ösztönzés a focisták adókerülésére

Egy állami intézmény ajánlásával dolgozták ki azt a bérezési modellt, amelynek segítségével a magyar labdarúgók vállalkozási szerződéseket kénytelenek kötni, és eközben teljesen kiszolgáltatottá válnak klubjukkal szemben - amint azt a fehérváriak példája is mutatja. A sportközgazdász szerint amíg ennyire kevés a pénz a magyar futballban, nincs mit tenni, mások az ekhósítás mellett érvelnek.

A kérdés egyébként merőben elméleti, a kormány ugyanis nem tervez ilyen lépést. Az Országgyűlés előtt van az adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat, ebben van egy rész az ekho szabályozásáról is, de a sportolók bevonása nem szerepel benne, mert a törvényalkotó ezt nem látja indokoltnak - tájékoztatták az [origo]-t a Pénzügyminisztérium sajtóosztályán.

Nem meglepő, hogy a PM nem siet változtatni a vázolt helyzeten, az ugyanis voltaképpen kormányzati támogatással jött létre. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) sport szakállamtitkárságának februári hírlevele arról számolt be, hogy a Sport & Média Rent Kft. "új foglalkoztatási modellt és ehhez kapcsolódó szolgáltatási csomagot dolgozott ki", amely "növelheti az élsportolók, illetve a sportegyesületek marketingértékét".

A szöveg részletesen tárgyalja, hogy a modell megszünteti a korábbi, jogsértő gyakorlatot, melynek keretében a sportolók a munkaszerződésen kívül más jogviszonyt - így vállalkozási szerződést - létesítettek a klubjukkal.

Az új rendszerben "lehetőség van arra, hogy a sportoló szponzori vagy úgynevezett arculatátviteli szerződést kössön" - fejti ki a hírlevél, és a Sportlife Média Kft.-t mint olyan céget, amely megbízási szerződés keretében tud biztosítani béren felüli juttatásokat az élsportolóknak, például különböző marketingfeladatok ellátásán keresztül.

Az állam nemcsak e sok szakmabelinek kiküldött, nyíltan támogató dokumentummal állt a modell mögé, hanem egyik intézménye révén is. A hírlevél szerint "a projekt az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség és a Hivatásos Labdarúgók Szervezete (HLSZ) ajánlásával jött létre".

Az OMMF-nél többször, telefonon és e-mailben is érdeklődtünk arról, hogy ki és milyen indokok alapján tartotta ajánlásra érdemesnek az adóelkerülést is lehetővé tévő módszert, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Nem összeférhetetlen?

A modell másik pártfogója, a HLSZ 1990 óta működő érdekvédelmi szervezet, elnökségében már visszavonult és jelenleg aktív focistát is találni. A Sportlife Média honlapján partnerként hivatkozik a szervezetre, amely, úgymond, sportjogi tanácsokat nyújt a cégnek, és "minden jogi esetben képviseli".

Kérdésünkre Horváth Gábor, a HLSZ főtitkára úgy vélekedett, nem összeférhetetlen az érdekvédelem és egy efféle céggel fenntartott partneri viszony, ez utóbbi ugyanis azt takarja, hogy szakmai, jogi segítséget nyújtanak a jogszerű szerződések megkötéséhez.

Hozzátette, a HLSZ-nek olyan helyzetben, amilyenbe fehérvári tagjai kerültek, alig van mozgástere, hiszen a szabályok még azt sem teszik lehetővé, hogy a labdarúgó-szövetség járjon el egy gazdasági társasággal szemben. Sőt, a konkrét ügyet tovább bonyolítja, hogy némelyik játékos szerződését alá sem írták.

Horváth Gábor szerint a jövőben a futballistáknak olyan megállapodásokat kellene kötniük az MLSZ-szel, amelyek alapján a szövetségnek kiterjedne az ellenőrzési joga a marketingszerződésekre. Ez létező konstrukció a joggyakorlatban - jelentette ki. Elismerte ugyanakkor, hogy aki akarna, kibújhatna ez alól is, de így is előrelépés lenne. Az MLSZ még nem reagált a HLSZ e tárgyban kidolgozott és elküldött tervezetére - említette a főtitkár.

Dénes: Nem keresnek sokat a magyar futballisták

Dénes Ferenc, az egykori Ifjúsági és Sportminisztérium sportügyekért felelős helyettes államtitkára nem hibáztatja a klubokat, noha nemcsak jogi vagy morális, de számos sportgazdasági érv is szól a sportberkekben manapság bevett fizetési konstrukció ellen.

Mint mondta, a magyar futballban nincs elég bevétel, ezért a jelenlegi bérterhek mellett érthető, ha az egyesületek keresik a kiskapukat. A rentábilis működéstől így is elég messze vannak, sőt az még a nagy nyugati kluboknak is álom néha - jegyezte meg a sportközgazdász.

Nyugat-Európában egyébként, mint azt a Nemzeti Sportban megszólaló magyar légiósok is megerősítették, szó sem lehet a hazaihoz hasonló trükközésről. A futballisták ott a klubok alkalmazottai, fizetésüket teljes egészében munkabérként kapják - a kereskedelmi jogaik értékesítése azonban egyéni megállapodástól függhet.

Dénes Ferenc felhívta rá a figyelmet, hogy a környező országokkal összehasonlítva - a közhiedelemmel ellentétben - Magyarországon nyomottak a profi labdarúgók fizetései (függetlenül attól, hogy a sportág hol tart). A teljes magyar sport belső struktúrájában rossz a jövedelemszerkezet, elvégre másutt elképzelhetetlen volna, hogy egy jó úszó vagy vízilabdázó fizetése meghaladja egy futballistáét.