Most kezd megjönni Kína étvágya

Kína idén év eleje óta a világ legnagyobb fogyasztója, ám az Egyesült Államoktól elvett cím ellenére az egy főre vetített fogyasztás még mindig tört része a nyugati világénak. Kína robusztus gazdasági növekedése mellett fogyasztásélénkítő eszközöket is bevet, mint például a banki befektetések 20 százalékos megadóztatása vagy a tejfogyasztás növelését célzó központi kampány.

Forrás: MTI

Az egyik legnagyobb emelkedést a szójafogyasztásban könyvelhette el Kína. Bár a szója tradícionális alkotója például a tofunak, a kínai fogyasztás csak a '90-es években kezdett elszakadni a termeléstől. Ekkortól az állattartók több szóját tettek takarmányukba, és a szójaolaj is egyre népszerűbb lett a háziasszonyok körében. A 2000-es évtized első felében aztán Kína a világ szójapiacának meghatározó mozgatója lett, hozzájárulva többek között az Amazonas őserdeinek fokozott ütemű felégetéséhez, lévén a brazil farmerek nagy szójatermesztők.

A kínaiak kukoricából önellátóak, a világpiac kukorica-áremelkedése főleg a cukor drágulása okozza, aminek viszont részben Kína az oka. A dél-amerikai államok ugyanis egyre több bioetanolt gyártanak a cukornádból; az üzemanyagok iránti növekvő keresletben pedig oroszlánrészt vállal Kína. Kukoricából szintén viszonylag jó arányban lehet bioetanolt előállítani. Kína azonban a közelmúltban bejelentette, hogy határain belül tilos lesz kukoricából és más alapvető élelmiszerekből bioüzemanyagot előállítani - tekintettel az ázsiai táplálkozásban betöltött szerepükre. A krumpli iránti újsütetű lelkesedés is globális hatásokat von maga után.

Hús

Az ország lakosai a hagyományos, főleg rizsre épülő étrendjük helyett egyre több húst fogyasztanak. Kína hústermelése is növekszik, 1996 és 2003 között például több mint 50 százalékkal. A várakozások szerint azonban a fogyasztás olyan mértékben növekedhet a következő évtizedekben, hogy az szükségessé teheti az import kiszélesítését. Bár a hatalmas országban a városi népesség aránya egyre növekszik a vidéki, jellemzően a mezőgazdaságban dolgozó réteggel szemben, óriási területe és a fejlődő mezőgazdasági termelés miatt nagyrészt önellátó maradhat. Ez az importmérték pedig kevés ahhoz, hogy a nemzetközi piaci árakban nagyobb torzulást idézne elő - olvasható az amszterdami Centre for World Food Studies tanulmányában.

Nyersanyagok

Kína gazdasági növekedése a legközvetlenebbül az energiahordozók és a nyersanyagok árában érezteti hatását. A teherhajózás költségeit rekord magasságba emelte a nyersanyagok és az alapvető élelmiszerek iránt mutatkozó, főleg kínai kereslet. Az olaj árában a kínálatot meghaladó kereslet kialakulásában Kína szerepe a legnagyobb, és ehhez kapcsolódik az egyre drágább olaj alternatívájának tartott szén árának megugrása is. Az energiahordozók iránt megnövekedett igényt egyrészt a bővülő gazdaság, másrészt a gyarapodó személygépkocsi-park indokolja. Míg az Egyesült Államokban egy főre 1,2, Németországban 1,7 autó jut, addig az 1,3 milliárd lakosú Kínában ez az arány egyelőre bőven a 0,1-es arány alatt van, és csak ahhoz, hogy a nemzetközi motorizáció átlagos szintjét elérje, mintegy 150 millió újabb gépkocsinak kellene megjelennie a kínai utakon.

Az acél árának változása a 2000-es években

Az acél iránt megmutatkozó kínai (és indiai) étvágy az elmúlt négy évben csaknem megduplázta az árakat. A kínai ipari termelés éves szinten 20 százalék körüli bővülése még hosszabb ideig fennmaradhat, és Kína - csökkentendő nemzetközi kiszolgáltatottságát - bánya- és cégfelvásárlásokba kezdett. Ez persze felverte az árakat és a nyugati bányavállalatok nyereségét is. A vörösréz ára az elmúlt öt évben szintén megsokszorozódott: a fém az elektronikai cikkek gyártásához nélkülözhetetlen. Hasonló utat járt be ilyen távlatban a nikkel, de a platina is jóval drágább lett, és hosszabb távon az alumínium is követheti ezeket. Az arany piacán is nagy drágulást váltott ki a kínai kereslet, bár a nemesfémet nem nyersanyagként, hanem aranytartaléknak vásárolják a kínaiak. A kínaiak vásárlási láza az arany árában óriási emelkedést hozott, nem mellesleg a világ legnagyobb aranytartalékú országává tette Kínát.

Az arany ára az elmúlt öt évben

Fenntarthatatlanul

A fáról is ejteni kell egy-két szót, akkor is, ha a kínai keresletnövekedés a világpiacon nem okozott jelentősebb áremelkedést. A lakásépítések, a bútor- és csomagolóipar felfutása a fa iránti keresletet is felfuttatta, ám mivel 1998 óta Kína nagyobb védelemben részelteti erdeit, egyre nagyobb a szakadék kereslet és kínálat között. Kínát sok kritika éri amiatt, hogy szegény országokban komplett erdőket vásárol fel illegálisan, így Afrikában, Dél-Amerikában vagy például Borneón, ahol a jelen trendek folytatása esetén egy-két évtizeden belül megszűnik az egyébként páratlan természeti és gazdasági értékeket rejtő esőerdő. Hasonló okok miatt Indonézia évente Svájc nagyságú területet veszít erdeiből.