Nem emelt kamatot a brit jegybank

A brit központi bank, a Bank of England a csütörtöki kamatdöntésével változatlanul, 5,75 százalékon hagyta irányadó kamatát, a kéthetes repót.

A döntés megfelelt a piaci várakozásnak, de az év vége előtt még sokan számítanak további emelésre az óvatosságáról világhírű banktól. Idén előzőleg a múlt hónapban, júliusban, előtte májusban, illetve az előtt januárban szigorított negyed-negyed ponttal, hatévi csúcsra emelve alapkamatát.

Az előző emelési ciklust 2000. februárban fejezte be, amikor negyed ponttal 6,00 százalékra növelte az alapkamatát. Az enyhítést egy évvel később, 2001. februárban kezdte, és 2003. júliusban állította le, negyed pontos csökkentéssel 3,50 százalékra. Még abban az évben, 2003. novemberben - negyed pontos emeléssel - megkezdte azt a szigorítási ciklust, amely ma is tart. Ebben a ciklusban a múlt hónapban kilencedszer szigorított, mindannyiszor negyed-negyed ponttal.

Nagy-Britannia gazdasági növekedése 0,8 százalékosra gyorsult a második negyedévben az első negyedévi 0,7 százalékos ütemről, és az egy évvel korábbihoz képest a GDP 3,0 százalékkal nőtt, csakúgy, mint az első negyedévben, jelentették a brit statisztikai hivatalban júlis végén első becslésként.

Az ütem kissé elmarad az euróövezetitől - ott az első negyedévben 3,1 százalékos volt az éves GDP-gyarapodás -, de messze meghaladja az inflációmentes növekedési potenciált, ezért az elemzők 6,00-6,25 százalékos alapkamatot jósolnak Nagy-Britanniának az év végére. Mindazonáltal a mostani, augusztus eleji türelmet érthetővé teszi, hogy az utóbbi időben nemzetközivé vált a tőkepiaci pánikhangulat. Az eredeti ijedtséget a nem elsőrendű amerikai jelzálogkölcsönök problémái okozták már hónapokkal ezelőtt, és az utóbbi egy-két hétben világszerte elterjedt a bizalmatlanság. Nem meglepő, hogy a Bank of England egy darabig kivár, annál is inkább, mivel a font sorozatos csúcsokat döntött a dollárral szemben az utóbbi időben.

Az euróövezetben az Európai Központi Bank (EKB) utoljára június elején szigorított, negyed ponttal 4,00 százalékra emelve az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát.

A korábbi évek tapasztalatától eltérően a brit növekedés üteme mostanában elmarad az euróövezetitől, nem utolsó sorban azért, mert a Bank of England sokkal korábban - 2003. novemberben - kezdte a mostani szigorítási ciklust, mint az Európai Központi Bank, amely csak 2005. decemberben látott neki az emeléssorozatának.

Mindazonáltal a brit növekedés messze meghaladja az inflációmentes potenciált, amely szakértők szerint évi 2,0-2,5 százalékos. A brit pénzügyminisztérium maga évente legföljebb 2,75 százalékot tart hosszabb távon inflációmentesen lehetségesnek. A növekedést nem fékezi az energiaárak növekedése, sem pedig a központi banki szigor nem bizonyult eddig elegendőnek a fékezéshez, így a kapacitásszűke okozta, folytatódó inflációs nyomás további kamatemelést valószínűsít. Júliusban a brit építőipar teljesítménye hétéves csúcsütemben fejlődött, és a lakóingatlanok áremelkedése háromhavi rekordot döntött.

A januári, 2,7 százalékos tizenkét havi fogyasztóiár-inflációt februárban 2,8 százalékos ütem követte, majd márciusban példátlan eset történt: a tizenkét havi infláció váratlanul 3,1 százalékra ugrott, első ízben 3 százalék fölé az EU-szabványnak megfelelő, évi 2 százalékra tekintő inflációs célkövetés 1997-es bevezetése óta.

Később a nyomás csökkent a lakossági kereslet oldaláról. A mind nagyobb munkaerőhiány ellenére a béremelkedés az egy évvel korábbihoz képest másfél éve a legkisebb volt a májussal zárult három hónapban. Ám az infláció - májusban tizenkét hónapra 2,5 százalék, júniusban 2,4 százalék - még mindig jócskán gyorsabb a 2 százalékos célnál.

A további központi banki szigor azonban a második félévben már "eredményt" hoz: londoni elemzők egész évre csak - a tavalyi átlaggal egyező - 2,8 százalékos, jövőre 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számítanak Nagy-Britanniában. Az Európai Bizottság is ugyanezt jósolta a tavaszi előrejelzésében Nagy-Britanniának.