Indonézia
Indonézia jelenlegi külső pozíciói messze jobbak, mint amilyenek a tíz évvel ezelőtti válság előtt voltak. Fizetési mérlege 2006-ban GDP-arányosan 2,6 százalékos rekord többletet mutat az előzetes számok alapján, szemben az 1996-os 3 százalékos GDP-arányos hiánnyal. Külföldi valutatartalékai jelenleg 5,2 havi importköltséget fedeznek, a válság előtt a tartalékok csupán 3,9 hónapra voltak elegendőek. A külföldi adósságok szintje drámaian esett. Ráadásul, szemben a krízis előtti helyzettel, amikor valutájukkal egy mesterségesen magas árfolyam volt megcélozva, az árfolyam az elmúlt években szabadabban igazodott a korábbiaknál, ezáltal a rúpia kevésbé támadható a spekulatív támadásokkal szemben. A pénzügyi krízis által kiváltott óvatosság jótékony stabilabitást hozott a bankszektornak. A kölcsönök szintje jelentékenyen csökkent, a külföldi devizában való eladósodás mértéke is kisebb lett, ami azt jelenti, hogy a nemzeti valuta elértéktelenedéséből fakadó visszafizetési kockázatok is kisebbek lettek.
De míg Indonézia sikeresen redukálta makrogazdasági és financiális sérülékenységét, elmulasztotta meggyőzni a befektetőket arról, hogy helyre hozta a krízis által okozott pusztítást az üzleti környezetben. Még 2006-ban is, a befektetések szintje nem érte el a válság előtti szintjét. A korrupció továbbra is érzékelhetően gyakori, létezik egyfajta jogi bizonytalanság, és a bürokrácia is problémás maradt. Egy új befektetési törvény azonban azt mutatja, hogy a kormányzat sokkal elszántabb lett az indonéziai üzletvezetés megkönnyítését illetően, és a beruházási adatok az elmúlt két negyedben nagyon bátorítóak immár. Az egyik legnagyobb pozitív változás Indonéziában az 1997-98-as krízis óta, hogy politikai rendszere sokkal demokratikusabbá vált. Ha a politikai stabilitás fennmarad, Indonézia felkészülhet egy befektetési boomra, amely végül is új életet lehel majd gazdaságába.
Dél-Korea
"Minél magasabban állsz, annál nagyobbat eshetsz" - ez az az alapelv, amelyik találóan érzékelteti Dél-Korea és ipari konglomerátumai tapasztalatait a válság kapcsán. Dél-Korea a krízis által egyik leginkább sújtott állam, és a Nemzetközi Valutaalap által vezetett mentőakciója körülbelül 60 milliárd dollárt emésztett föl. Dél-Korea a legszorgalmasabb államok közé tartozott a válság utáni gazdasági és pénzügyi reformok végrehajtásában, és most aratja le ezen erőfeszítések gyümölcsét. Az ország financiális szektora az egyik legerősebb a térségben, amely a nagyobb nyitottságot jobb szabályozással kombinálja.
Dél-Korea gazdasága most sokkal átláthatóbb és rugalmasabb, a kamatlábak alacsonyabbak, és a külföldi valutatartalékok szintje az 1997 decemberi legalacsonyabb, 8,9 milliárd dolláros szintről 2007 márciusának végére 243 milliárd dollárra emelkedtek. Valójában Dél-Korea olyan szempontból tipikusan krízis utáni ázsiai gazdaság, hogy most komoly nehézségekkel néz szembe a valutatartalékok további felhalmozódását megakadályozandó és saját nemzeti devizájának túlzott felértékelődését elkerülendő. Ez az aggodalom erősen foglalkoztatja a dél-koreai exportálókat, különösen úgy, hogy a dél-koreai ipari exporttal számos szektorban erősen rivalizáló Japán pénze, a jen jelenleg meglehetősen gyenge szinten áll. A reformok terén elért fejlődése ellenére, Dél-Koreának befejezetlen ügyei is maradtak még a gazdaságban. A munkaerőpiac például még mindig meglehetősen merev, és hajlamos a bomlasztó nyugtalanságra - fogalmaz az Economist.