A svájci jegybank elsősorban a gyenge frankárfolyam miatt emelte meg célsávot, az infláció ugyanis továbbra is 0,5 százalékos éves szint környékén alakul. A mostani kamatemelés 2005. decembere óta már a hetedik volt és a bank jelezte, hogy az idén valószínűleg még nincs vége a kamat felvitelének, ami a "konjunktúra dinamizmusának" és a svájci frank árfolyamváltozásának függvényében alakul majd.
Elemzők idén további két emelésre számítanak, így 3 százalékra nőhet a sávközép. Mivel a forint alapkamata év végére 7 százalékra mérséklődhet, ezért a jelenlegi 5,50 százalékpontos kamatkülönbség év végére 4,00 százalékpontra csökkenhet.
A svájci frank kamatszintjét az Amerikai Egyesült Államokat 2001 szeptemberében ért terrortámadás mozdította ki nyugalmi helyzetéből. Akkor ugyanis sokan svájci frankba menekítették pénzüket, ami a frank árfolyamának olyan erős emelkedését okozta, amit a svájci jegybank döntéshozói veszélyesnek ítéltek az ország gazdaságára. Ezért a terrortámadás után rövid idő alatt 2,5 százalékkal mérsékelték az alapkamatot, hogy megállítsák a frank drágulását.
Az utóbbi években viszont a tőke visszaáramlik dollárba és euróba, ami lehetővé tette, hogy a döntéshozók lassan, folyamatosan, általában évi kétszer 0,25 százalékkal növeljék a jegybanki alapkamatot. Ez a folyamat a következő két évben várhatóan 3,0 százalékos kamatszint körül fejeződik majd be.
A frankalapú hitelek felvevői számára elsősorban nem az számít, hogy egy-egy alkalommal emelkedik-e az alapkamat; hanem az, hogy hosszú távon nő vagy csökken a kamatszint. A pénzintézetektől felvett frankalapú hitelek kamatait ugyanis a londoni bankközi kamatokhoz kötik. Az ottani kamatszint pedig elsősorban a várakozásokat tükrözi. Például a svájci jegybank tavaly decemberi kamatdöntését megelőzően már októberben és novemberben és az utóbbi hónapokban is nőttek a frankalapú kötvények és hitelek kamatai.
A svájcifrank-alapú hiteleket felvevők az utóbbi években jobban jártak, mint az euróban eladósodottak. A frankhitelek felvevőit ugyanis nem csak alacsonyabb kamat terheli, de a svájci valuta leértékelődött az euróhoz képest, ezért kevésbé nőtt az árfolyama a forinthoz viszonyítva, mint az uniós valutáé.
A svájci frank kamatának emelkedése az árfolyamváltozáshoz hasonló arányban növeli a hitel törlesztőrészleteit - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által közölt tájékoztatóból. Egy 6 százalékos kamat és 15 éves futamidő mellett folyósított svájcifrank-alapú hitel esetén például 1,5 százalékpontos kamatemelkedés 9,3 százalékkal, 3 százalékpontos kamatemelkedés pedig 19,1 százalékkal növeli a törlesztőrészlet nagyságát.
A 3 hónapos svájci frank libor-kamat célsávja
Módosítás | Célsáv |
(%) | |
2001.03.22 | 2,75-3,75 |
2001.09.17 | 2,25-3,25 |
2001.09.24 | 1,75-2,75 |
2001.12.07 | 1,25-2,25 |
2002.05.02 | 0,75-1,75 |
2002.07.26 | 0,25-1,25 |
2003.03.06 | 0,00-0,75 |
2004.06.17 | 0,00-1,00 |
2004.09.16 | 0,25-1,25 |
2005.12.15 | 0,50-1,50 |
2006.03.16 | 0,75-1,75 |
2006.06.15 | 1,00-2,00 |
2006.09.14 | 1,25-2,25 |
2006.12.14 | 1,50-2,50 |
2007.03.15 | 1,75-2,75 |
2007.06.14 | 2,00-3,00 |
Forrás: Svájci Nemzeti Bank
Fokozottan érvényesül a kamatemelkedés hiteldrágító hatása, ha az a deviza árfolyamának növekedésével jár együtt, ahogy az tavaly szeptember és idén szeptember között történt. Az említett hitel törlesztőrészlete a 10 százalékos forintgyengüléssel együtt 1,5 százalékpontos kamatemelkedés esetén 20,3 százalékkal; 3 százalékpontos kamatemelkedés esetén 31,0 százalékkal nő.
A várható kamatemelés jelentőségét mutatja, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján közölt adatok szerint idén április végén a magyar háztartások 4524,8 milliárd forintot kitevő bankkölcsöneinek 49,5 százaléka, a vállalkozások 5774,4 milliárd forintos hitelállományának 46,1 százaléka devizahitel volt. Ezek túlnyomó többsége svájci frank, kisebb része euróalapú volt. Ugyanakkor a bankok 13 858,9 milliárd forintra rúgó összes hitelének 54,5 százalékát tették ki a devizahitelek.
Még megdöbbentőbbek a devizahitelek térnyeréséről szóló számok. Tavaly a háztartások devizahitelei 92,0 százalékkal, forinthitelei viszont csak 1,0 százalékkal nőttek. Ugyanakkor a vállalkozások devizahitelei 10,9, forinthitelei 12,1 százalékkal bővültek. A bankok összes devizahitelei 27,7, forinthitelei viszont csak 9,2 százalékkal bővültek.
A háztartások hitelállományának alakulása
Időpont | Deviza- hitelek | Összes hitel | Devizahitelek aránya |
(Mrd Ft) | (Mrd Ft) | (%) | |
2001.12.31. | 21,6 | 702,3 | 3,1 |
2002.12.31. | 36,4 | 1204,2 | 3,0 |
2003.12.31. | 100,9 | 2000,3 | 5,0 |
2004.12.31. | 378,1 | 2597,1 | 14,6 |
2005.12.31. | 1099,2 | 3370,8 | 32,6 |
2006.03.31. | 1317,9 | 3573,6 | 36,9 |
2006.06.30. | 1695,8 | 3955,4 | 42,9 |
2006.09.30. | 1891,3 | 4175,8 | 45,3 |
2006.12.31. | 2016,6 | 4311,9 | 46,8 |
2007.03.31. | 2175,4 | 4461,3 | 48,8 |
2007.04.30. | 2238,4 | 4524,8 | 49,5 |
Forrás: PSZÁF
Tizennégy hónappal korábban, 2005 végén a devizahitelek aránya a vállalatoknál 47,6 a háztartásoknál 32,6 százalék volt. Bő három évvel korábban a devizahitelek aránya a vállalatoknál 35,0 a háztartásoknál 3,0 százalék volt.