Hasznot hoz a tőkeexport hosszabb távon

A világ legnagyobb fejlődő piacain, például Indiában, Kínában és Oroszországban olykor tőkekivitellel is terjeszkedő magyar vállalatok gyorsíthatják a magyar gazdasági növekedést - mondta Veres János pénzügyminiszter a Magyar Atlanti Tanács pénteki, budapesti konferenciáján. A tanácskozás a tőkeexport motivációit, makrogazdasági és diplomáciai hatásait vizsgálja.

Bogsch Erik

A külföldi terjeszkedés célja a hatékonyság javulás és a szinergia kihasználása, befektetői szempontból pedig a tőkemegtérülési mutató javítása - vázolta fel a tőkekivitel lényegét Wolf László. Az OTP Bank vezérigazgató-helyettese elmondta: a pénzintézet 2000 óta 1,9 milliárd eurót fektetett be a régióban, amelynek nyomán jelenleg 1300 fiókban 10 millió ügyfelet szolgál ki 26 ezer munkatársuk. Az OTP tőke-reexportot végez, hiszen az OTP tulajdonosainak 80-90 százaléka külföldi és az ő pénzüket "exportálja" a bank - jellemezte a folyamatot Wolf László.

A piacszerzés és a szinergia kihasználása mellett tőkekivitelre motiválhat a célország stabil gazdasági környezete is - említett egy nem szokványos okot Bogsch Erik. A Richter Gedeon vezérigazgatója rámutatott arra, hogy eddig 150 millió dollárt fektetett be a gyógyszergyár Romániában, Lengyelországban és Oroszországban és ez az összeg lényegében megegyezik a magyarországi éves beruházásaik értékével.Bogsch Erik előadásában kiszámítható belföldi piacot, valódi patrióta gazdaságpolitikát és exportot segítő árfolyamot sürgetett.

Természetes gazdasági egységben

Magyarország jelentős előnyöket aknázhat ki abból, hogy az Európai Unió bővítésének potenciálisan elsődleges célterülete a Balkán - hangoztatta Kádár Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, az MNB Monetáris Tanácsának tagja. Kádár Béla szerint Magyarország előnyös helyzetben van a tekintetben is, hogy a Kárpát-medence napjainkban is "természetes gazdasági egységként" működik. Ez abban is megmutatkozik, hogy 2006-ban a Magyarországról külföldre irányuló mintegy 2,1 milliárd euróra rugó tőkekivitel hozzávetőlegesen 50 százaléka a szomszédos országokba irányult, míg 10 százalékát a Balkán egyes államaiba ruházták be a magyar cégek. Ez a tény Magyarország számára hosszú távú előnyökkel járhat, a történelmi hagyományok alapján a korábbi gazdasági kapcsolatok újra felerősödhetnek, és ezek az országok egyes magyar cégek fejlődésének "háttérterületei" lehetnek.

Vértes András, a GKI Zrt. elnöke pedig arra mutatott rá, hogy Magyarország az utóbbi években ugyan vesztett versenyképességéből, a tőkevonzó ereje is némileg visszaesett, ezzel együtt az egy főre eső bejövő működő tőke vonatkozásában Közép-Kelet-Európa vezető országa maradt. Eddig mintegy 62 milliárd euró nettó külföldi működő tőke áramlott be Magyarországra, ez egyúttal jelentős technikai transzfert is eredményezett az ország számára. Ugyan ennek a jelentős összegnek 10 százaléka, mintegy 6 milliárd euró profitként jelentkezik, aminek jó részét az egyes cégek visszaáramoltatják az anyavállalatok országába, a szaldó azonban mindenképpen kedvező. Ha a magyar tőkekivitelt tekintjük, azt alapvetőn pozitívan kell értékelni - mutatott rá Vértes András. A magyar cégek jelentős előnyöket húzhatnak abból, hogy elsősorban a szomszédos államokban megvetik a lábukat.

Vértes András egy érdekes tényre is felhívta a figyelmet: a 2006-ban a Magyarországról kivitt tőke felét két országban ruházták be Dél-Koreába, illetve Hollandiába. Ez azt mutatja, hogy a nálunk lévő cégek az itt megtermelt profitjukból már visszafelé is, azaz anyaállamukba is ruháznak be, ezzel is erősítve a magyar leányvállalatok szerepét. Kiemelte: e jelenség mögött az van, hogy a magyar tőkeexport globalizálódni fog, a magyar cégek is egyre inkább azokban az országokban fektetnek majd be, amelyek kiemelkedő növekedési rátát mutatnak, vagyis ahol igen kedvező a gazdasági helyzet, alacsony a munkaerő költsége. Összességében Vértes András szerint Magyarország szerepe erősödik a térségben, ezt mutatja az is, hogyha az áruk és szolgáltatások exportját együtt vesszük, akkor Közép-Kelet-Európában Magyarország még mindig a leggyorsabban növekvő állam a 2006-os adatok tükrében.