Eltűnhetnek a kiskertek

Veszélyben van a kertek országa, egyre kevesebb a hobbikertész. Pedig az egészséges életmód és a sorozatos élelmiszerbotrányok komoly érvek a divatjamúlt hobbi mellett. Gazdasági szempontból sem érdemes még temetni a konyhakertet.

Saját virág a vázába

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakigazgatási szerveinél érdeklődve csak becsült adatokat tudtunk beszerezni arról, hogy a magyar lakosságnak mekkora része, mekkora területen foglalkozik kertészkedéssel. Amennyiben néhány gyümölcsfát már kertnek tekintünk, akkor másfél millió kertész van Magyarországon. A kiskert 500 négyzetméter alatti - általában a településhez közeli, vagy annak részét képező - területet jelent. Ezekre nem lehet uniós támogatást igénybe venni, ezért nyilvántartásuk meglehetősen felületes, általában zártkert, szántó, vagy rét besorolás alatt szerepelnek a földhivatalnál. Bizonyos növénykultúrák - például a szőlő - esetén a 3000 négyzetméter is háztáji gazdaságnak számít hagyományosan.

A kiskertek, háztáji gazdaságok és konyhakertek kiterjedését megbecsülni is lehetetlen. Az országban utazva mindenütt látni kisházakat az utak mentén, főként vidéken, de Budapest terjeszkedése is csak lassan számolja fel a hétvégi házakat. A kertészkedők azonban egyre kevesebben vannak, a fiatal generáció tagjai kevéssé fogékonyak erre a hobbira. Amikor az idősebbek kiöregszenek, általában kihasználatlanná válnak ezek a területek, vagy az agglomerációban építési telekké válnak, esetleg áruházat építenek a helyükön.

A szocializmusban a kiskerteknek komoly szerep jutott az önfenntartásban, a vidéki lakosságnak ezek biztosítottak túlélést a nyomor, és hiány közepette. Emellett megőrizték az igényes táplálkozás emlékét, a földtulajdon természetes vágyát, és a mezőgazdasági hagyományokat is. Ma már minden termény egész évben megtalálható az áruházakban, de a kereskedelemben kapható zöldségeket és gyümölcsöket éretlen állapotban szedték le, az importált árukat ráadásul sokszor különböző gázokkal teszik alkalmassá a hosszú szállításra. Termesztésüknél az ár és a küllem a legfontosabb szempont, ízbeli értékeik sokszor nem kielégítőek. Sokszor kevésbé egészségesek is: egy március végén tartott átfogó vizsgálaton a fejessaláták 30 százaléka fennakadt a rostán, de az összes mintának is közel 6 százalékában határérték feletti növényvédőszer-maradványt mutatott ki a laboratórium.

A kiskertben termelt gyümölcs íze, zamata más. Egészen más élményt jelent a saját virágot helyezni a vázába, és saját friss petrezselymet a tenni levesbe. Ezeket az előnyöket nagyon nehéz lenne gazdasági szempontból vizsgálni, de a kertészkedést életmódként, a terményeket pedig megbízható élelmiszerként szemlélve valóságos előnyök bontakoznak ki. Az egészséges életmód ugyanis divatos, és igen drága mulatság. A kiskertben pedig jó levegőn, rendszeres mozgással tölthetnék az idejüket a fiatalok, megbízható terményeket előállítva a család számára. Tavasztól őszig folyamatosan terem valami, így biztosított a változatos, egészséges táplálék.

A kertészkedők harmada a szakemberek szerint egyáltalán nem anyagi okból folytatja ezt a tevékenységet, számukra az a fontos, hogy családjuknak és barátaiknak egészséges táplálékot tudjanak biztosítani. A kemény munkával termelt zöldségeket és gyümölcsöket pedig már nem viszik piacra, inkább elajándékozzák, vagy befőzik - mondta az [origo]-nak Gelencsér Margit, a Magyar Biokultúra Szövetség munkatársa. A magyar növénytermesztésnek egyébként csak 1 százalék körüli szeletét jelenti a biokertészet, míg Ausztriában 7, Németországban 5 százaléka készül természetes módon a növényi áruknak. Pedig a biotermékek iránt egyre nagyobb az érdeklődés, tehát piacuk folyamatosan bővül. Nagyobb szakértelmet és odafigyelést követelnek, de ezért cserébe jóval magasabb áron lehet érékesíteni őket. A magyar mezőgazdaság pedig az igényes termékek piacán erős, így érdemes lenne erre a szegmensre jobban figyelni.

Az uborka háztáji termesztéssel sikeres

Azonban nem csak a biozöldségek ára emelkedik, minden termény drágult az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva, a mák például 80 százalékkal. A termékek piaci ára folyamatosan emelkedik, és a megkérdezett szakemberek szerint ez a folyamat tovább fog tartani. A versenyt a nagyüzemi termelők szerint csak magasabb termésátlagokkal lehet tartani. Az intenzív termelés harmadába kerül, mint a háztáji, ám a különbség nagy részét a földbérlet, a gépek, és a munkaerő teszi ki, ami hobbikertben nem jelentkezik költségként. A képet némileg árnyalja, hogy a Magyarországon sikerágazatnak számító konzervuborka 90 százalékát például kiskertekben termelik - tudta meg az [origo] Radák Kornéliától, Konzervuborka Terméktanács titkárától. Más munkaigényes növényeket is termeltetnek kistermelőkkel: a szőregi rózsatő-termelők is egy ilyen sajátos közösségben folytatják tevékenységüket.

Az árutermelő kertészeken igen erős az importnyomás az EU csatlakozás óta - mondta az [origo]-nak Fodor Zoltán, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet igazgatóhelyettese. A mennyiségi cserearányunk gyenge, a kivitel ezer, a behozatal 500 ezer tonna évente. Értékben mégis pozitív a külkereskedelmi mérleg, évente 300 millió dollár az ágazat többlete. Ez elsősorban azt jelenti, hogy magas minőségű, így értékes termékeket állít elő a magyar zöldég- és gyümölcságazat.

Novák Endre