Kamatemelés drágíthatja a frankhiteleket

A várakozásoknak megfelelően az alapkamat 0,25 százalékpontos emeléséről döntött csütörtökön a svájci jegybank. Így a 3 hónapos svájci frank libor-kamat 1 százalékos szélességű célsávjának közepe 2,00 százalékról 2,25 százalékra nőtt. A lépés egy olyan folyamat része, amely tovább növelheti a svájci frank alapú hitelek törlesztőrészleteit. A terhek növekedése azonban bankonként és hitelenként eltérő lehet.

Lengyelországban maguk a bankok kezdeményezték a devizahitelek betiltását

A kamatemelkedés ugyan minden bank számára egyaránt drágábbá teszi a devizaforrásokat, ám bankonként és hitelenként eltérhet a törlesztőrészlet emelkedésének ideje és nagysága. A bankok ugyanis üzletpolitikájuktól és terjeszkedési terveiktől teszik függővé, hogy mennyit vállalnak magukra és mennyit terhelnek ügyfeleikre ilyen esetekben. A bankok a kisebb piaci kilengések következményeit magukra szokták vállalni, a hosszú távú trendekét viszont nem.

A devizahiteleknél alkalmazott technikák alapján elképzelhető, hogy több pénzintézet ügyfeleinek már a következő hónapban nagyobb törlesztést kell fizetniük devizahiteleik után, máshol viszont csak hónapok múlva lesz érezhető az utóbbi napok forintgyengülésének kedvezőtlen hatása. Akad olyan bank is, amely várhatóan több évre "elporlasztva" teszi szinte észrevehetetlenné a tehernövekedést.

Pénzügyi szakemberek között vitatott, veszélyes-e a devizahitelek térnyerése. Az egyik álláspont szerint nem kockázatos a bankoknak devizahiteleket nyújtaniuk. A pénzintézetek ugyanis vagy ugyanolyan devizában szerzik be hiteleikhez a forrásokat, mint amilyen devizában hiteleket nyújtanak; vagy ha erre nincs módjuk, akkor más pénzügyi műveletekkel fedezik kockázataikat. Az ügyfelek fizetésképtelenné válásának esélyeit pedig a bankok képesek mérni és kezelni.

A másik vélemény szerint viszont a devizahitelek nem csak az ügyfelek, de a bankok és az egész pénzügyi rendszer számára is nagyon kockázatosak. A forint vártnál nagyobb gyengülése vagy a kamatszint vártnál nagyobb emelkedése esetén ugyanis nem csak az fordulhat elő, hogy egy-egy hitelfelvevő válik fizetésképtelenné, de a bankokat is veszteség éri, ha a tervezettnél több ügyfél nem tudja törleszteni a hitelt. A bankokat ért veszteség pedig egy bizonyos mérték felett az egész pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti.

Jelenleg is csaknem 10 százlékkal alacsonyabb a deviza alapú fogyasztási hitelek átlagkamata a forint alapúakénál

Lengyelországban maguk a bankok kérték az ottani felügyeletet, hogy korlátozza vagy tiltsa meg a devizahitelek nyújtását. A devizahitelek betiltását kezdeményező lengyel nagybankok arra hivatkoztak: ügyfeleiket szeretnék megvédeni a korlátozással attól, hogy azok egy jelentős árfolyamváltozás esetén fizetésképtelenné váljanak. A kisebb, tőkeszegényebb bankok viszont úgy vélekedtek, hogy a vezető bankok így akarják őket kiszorítani a piacról.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mindenesetre több alkalommal is felhívta a figyelmet a devizahitelek kockázataira. Gyakran hangsúlyozták, hogy amíg a forintban nyilvántartott hitelek költségeit viszonylag jól jelzi a teljes hiteldíjmutató, addig az semmit nem árul el egy devizában nyilvántartott hitel árfolyamkockázatáról. Különösen veszélyes éppen akkora törlesztőrészletű hitelt felvenni, mint amekkorát az adós ki tud fizetni. Ilyen esetben ugyanis már egy jelentősebb áringadozás is fizetésképtelenséget okozhat.

A Magyar Bankszövetség egy korábbi tanulmánya szerint viszont nem kell jelentős árfolyamkockázattól tartani a devizahiteleknél. Akkori számításaik szerint ugyanis a devizahitelek kamatai annyival alacsonyabbak, hogy az euró árfolyamának 275 forint fölé kell emelkednie ahhoz, hogy a törlesztőrészletek túlszárnyalják az ugyanakkorra összegre szóló, forintalapú hitelekét. Akkor azt hangoztatták, hogy az euró árfolyama két éven belül meg sem közelíti a 270-275 forintos szintet, hosszabb távon pedig a forint felértékelődésével kell számolni. A valóság azonban rácáfolt a bankárok tavaly év végi előrejelzésére. Igaz, azóta ismét 255 forint alá csökkent az euró árfolyama.

A Magyar Bankszövetség szerint még a forint árfolyamának a tavalyelőtt szeptember és tavaly szeptember közti 10 százalékot megközelítő gyengülése sem szüntette meg a devizahitelek előnyét a forintalapúakhoz képest. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ugyanis 2005-ben az év minden hónapjában 11,5 százalékkal acsonyabb volt a devizaalapú fogyasztási hitelek átlagkamata a forintalapúakéhoz képest. Így az akkor felvett devizahitelek költségei kisebb mértékben emelkedtek a forint gyengülése miatt, mint amennyivel alacsonyabbak voltak a törlesztés kezdetekor.

Jelenleg is csaknem 10 százalékkal alacsonyabb a devizaalapú fogyasztási hitelek átlagkamata a forintalapúakénál. Így csak további 10 százalékot megközelítő forintgyengülés tudná megszüntetni a mostanában felvett devizahitelek előnyét a forintalapúakéhoz képest.

Giczi József