Jövőre 3,4 százalékos inflációt vár a jegybank

Változatlanul 8 százalékon hagyta az alapkamatot hétfői ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A döntés megegyezett az elemzők várakozásával. A testület ülésén Szapáry György mandátuma lejárta miatt már nem vett részt, Járai Zsigmond elnök pedig utolsó alkalommal vezette a tanácskozást.

Az év közepétől az alapkamat csökkenését várják az elemzők

A jegybanki szakértők szerint az inflációs kilátásokat rövid távon a szabályozott árak alakulása határozza meg. A jegybank elemzői a szabályozott árú termékek inflációját 2007-re 4,9 százalékkal magasabbra, 2008-ra pedig 1,9 százalékkal alacsonyabbra várják, mint a novemberi jelentésben. Ennek az inflációra gyakorolt hatása 1,0, illetve 0,4 százalék lehet.. Emellett felül számoltak a vizitdíj bevezetésének inflációnövelő hatásával is, aminek mértékét 0,2 százalékra teszik.

A szabályozott árú termékek 2007-es inflációjára vonatkozó előrejelzés emelkedése mögött elsősorban a gyógyszerek, a tömegközlekedés és a távhő árának korábban feltételezettnél magasabb emelkedése áll. A gyógyszerek közül elsősorban a támogatottak ,esetében számolnak jelentős áremelkedéssel.

Számításaik szerint a támogatási kulcsok csökkenése a támogatott gyógyszerek térítési árát január közepétől több, mint 30 százalékkal emelhette meg, azaz a teljes gyógyszerkörben, mintegy 20 százalékos lehetett az áremelkedés.

A jegybank legfrissebb előrejelzése idén ugyanúgy 2,5 százalékos gazdasági növekedést és a lakossági fogyasztás 0,9 százalékos csökkenését vetíti előre, mint három hónappal korábban. A következő esztendőre viszont sokkal derűlátóbb prognózist adtak, mint november végén. Eszerint már jövőre 2,4 százalék helyett 2,6 százalékkal nő a bruttó hazai termék (GDP), a lakossági fogyasztás pedig stagnálás helyett 0,5 százalékkal bővül majd.

A prognóziskészítők kedvezőbben ítélik meg az ország gazdasági egyensúlyának várható alakulását is. Novemberi előrejelzésük szerint a folyó fizetési mérleg hiánya idén 5,2 milliárd euró lesz és a GDP 5,5 százalékát teszi ki, jövőre pedig 5,3 milliárd euróra várható és a GDP 4,3 százalékára rúg majd. A mostani gyorsjelentés új konkrét előrejelzést nem tartalmaz, ám készítői a novemberi prognózisukban jelzettnél egyértelműen kisebb deficitre számítanak.

Járai Zsigmond, a jegybank elnöke úgy látja, hogy a novemberi MNB prognózisban közölt 6,5 százalékos GDP-arányos deficit tartható 2007-ben, sőt tartalékot is tartalmaz, de a jövő évi 4,3 százalékosra várt deficit esetében már kockázati tényezők vannak.

Az elemzők szerint a piacot nem lepte meg, hogy a jegybank a jövő évi éves átlagos inflációt lefelé módosította, de a változtatás mértéke a várakozásoknál nagyobb. Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője az MTI-nek elmondta: ezzel tovább csökkent egy lehetséges kamatemelés esélye. Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint a 2008-as éves átlagos infláció mértékét "picit lejjebb vitték", mint amire a piac számított, de a tény maga nem lepte meg a piacot.

Mindkét elemző egyetértett abban, hogy a jövő évi adattal kapcsolatban a jegybank alacsonyabb nyersanyagárakkal és erősebb forint árfolyammal számolt, mint az utolsó, novemberi jelentésben. Az idei évre vonatkozó módosításról az elemzők azt mondták: az éves átlagos adat felfelé korrigálása összefüggésben van azzal, hogy az év eleji infláció a vártnál jóval magasabb lett. Az elemzők januárra 7,5 százalékos drágulást vártak 2006 januárjához viszonyítva, a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint a januári 12 havi infláció viszont 7,8 százalék volt.