Három év alatt vonul le az inflációs hullám

Az idei évre 7,2 százalék átlagos inflációt várnak az elemzők, míg egy hónapja még csak 6,5 százalékot jeleztek előre - derül ki a Reuters által készített legfrissebb felmérésből. Februárban az infláció várhatóan tovább emelkedik, az elemzői konszenzus szerint 8,7 százalékra.

Jövőre az elemzők 3,8 százalékos drágulást jósolnak, ami már csak egytized százalékpontos emelkedés. A várakozások szerint három év múlva levonul az inflációs hullám, így a 2009-es elemzői előrejelzés változatlanul 3 százalék.

A piac továbbra is arra számít, hogy az Magyar Nemzeti Bank (MNB) "elvéti" 2008-as inflációs célját, a rákövetkező évben azonban elérheti az árstabilitást jelentő 3 százalékos inflációt. Emiatt szinte egyöntetű volt a várakozás, hogy a hétfői kamatdöntési ülésén nem emeli tovább a 8 százalékos jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. 23-ból 22 elemző várta ezt, és csak egy elemző jósolt kamatemelést.

A jegybank a várakozások szerint továbbra is figyeli majd, nem okoz-e tartós inflációs hatásokat az év eleji áremelkedési hullám. A forint erősödése, a külföldi befektetők töretlen "kockázatéhsége" és a javuló magyar költségvetési egyensúlyi mutatók azonban elkerülhetővé tehetik az újabb kamatemelést.

A felmérés szerint 14-ből 10 elemző vélte úgy, hogy az MNB következő kamatváltoztatása csökkentés lesz, legtöbbjük szerint erre a második félévben kerülhet sor. A megkérdezett elemzők közül 4-en mondták azt, hogy februárban vagy márciusban lehet kamatemelés.

A konszenzusos előrejelzés szerint idén is, jövőre is 1 százalékponttal csökkenhet összesen a jegybanki alapkamat. Ez a várakozás hozzájárul a rövid lejáratú magyar állampapírok iránti kereslethez, hiszen ezek hozama többé-kevésbé az MNB-kamatot követi, az alacsonyabb hozam pedig az árat növeli.

Februárban az infláció várhatóan tovább emelkedik, az elemzői konszenzus szerint 8,7 százalékra. A csúcsot az év első hónapjaiban 8,9 százaléknál érheti el, ami kéttized százalékponttal magasabb, mint amit egy hónapja vártak az elemzők.

Az éves átlagos infláció várt szintjét jelentősebben, 0,7 százalékkal emelték az elemzők. Ez arra mutathat, hogy friss várakozásaik szerint tovább maradhat magas az infláció az idén, mint korábban gondolták.

A közlemény szerint az előző év utolsó negyedében a költségvetési kiigazítás lépéseinek következtében a várakozásoknál jobban lelassult a magyar gazdaság éves növekedése: a harmadik negyedévi 3,8 százalékról 3,2 százalékra, miközben az elemzők 3,5 százalékos bővülést vártak.

Ez kisebb növekedés, mint az Európai Unió átlaga, és jóval alatta van a többi közép-európai EU-tagország növekedési rátáinak.

A konszenzus szerint az első negyedévben tovább lassul a magyar gazdasági növekedés, 2,5 százalékra.

Az elemzők várakozásai szerint a GDP növekedése 2007-ben 2,5, 2008-ban pedig 3 százalék lesz. Ez nem jelent változást az egy hónappal korábban közzétett várakozásaikhoz képest.

Az elemzők erős exportteljesítményre és/vagy gyengülő importdinamikára számítanak: 200 millió euróval 1,2 milliárd euróra csökkentették konszenzusukat az idei külkereskedelmi hiányra. Ez már 2,15 milliárd euróval alacsonyabb hiány, mint amit egy éve vártak. A jövő évet tekintve még optimistábbak: konszenzusuk szerint 2008-ban mindössze 700 millió euró lesz a külkereskedelmi mérleg hiánya.

Továbbra is arra számítanak, hogy idén és jövőre teljesülnek a kormány államháztartásihiány-céljai, és a tavalyi csaknem 10 százalékról idén 6,8, jövőre 4,6 százalékra csökken a deficit. Igaz, az utóbbi hetek valamivel optimistább kormányzati előrejelzései sem hagytak nyomot az elemzői jóslatokon.