Pozitív adóslista készülhet 2008-tól

Jövőre elkészülhet a kötelező banki adóslista - minden hitelfelvevő adatainak központi nyilvántartása a kamatok csökkenéséhez, gyorsabb kölcsönfolyósításhoz és kevesebb lakossági csődhöz vezetne. Ám az adatvédelmi biztos így is nemet mond a listára.

A jövő év közepétől startolhat a teljes banki adóslista - mondta a Világgazdaságnak a Magyar Benkszövetség elnöke. Erdei Tamás kedden egyeztetett a miniszterelnökkel a banki szolgáltatásokat vizsgáló bizottság jelentéséről, és abban megállapodtak: többfordulós szakmai munka kezdődik az adóslista létrehozásáról, amelynek eredményeként június 30-án már a bevezetés pontos forgatókönyvéről dönthet a kormány - írja a Népszabadság.

A pozitív adóslistának nevezett, ám kötelezően minden hitelfelvevő adatait, visszafizetési hajlandóságát, törlesztési képességét tartalmazó adatbázis létrehozásához törvényt kell módosítani. Erre akár az idén sor kerülhet. Erdei Tamás szerint a lista létrehozásához 6-9 hónapnyi informatikai fejlesztés szükséges, és idő kell a meglévő adatok feltöltéséhez is: így 2008 közepétől indulhat az új rendszer.

Jelenleg a bankok csak annyit tudhatnak meg: a hozzájuk hitelért folyamodó ügyfél nem maradt-e el más pénzintézeteknél a törlesztéssel, vagyis nem szerepel-e a most már központi hitelinformációs rendszernek hívott (KHR), ám régi - bankközi adós- és hitelinformációs rendszer - elnevezése alapján egyszerűen BAR-listaként emlegetett adatbázisban. A bankok évek óta lobbiznak a teljes adóslista létrehozásáért, amely minden hitelt felvett banki ügyfél eladósodottságáról nyújtana információkat.

A lista létrehozását a Magyar Bankszövetség először 2002-ben terjesztette elő, de a Magyar Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyelet is jónak tartja az ötletet. Az érvek szerint ugyanis egy ilyen listával egyszerűbb és gyorsabb lenne a hitelbírálat, csökkenne a bankok kockázata, ami a hitelkamatok mérséklődéséhez vezet. A bankok így már nem adnának olyanoknak kölcsönt, akikről tudni lehet: nem tudják visszafizetni. Így kevesebb volna a lakossági hitelcsőd is.

A probléma viszont az, hogy adatvédelmi szempontból aggályos lehet egy ilyen lista. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a kezdetektől elutasította a kezdeményezést - és ma sem támogatja a lista létrehozását. Mint mondja: így jóval szélesebb körű lenne az üzleti szféra által kötelezően kezelendő adatok köre. Márpedig a személyes adatok védelméhez való jog hazánkban - eltérően több uniós tagállamtól - alkotmányos alapjog, így puszta üzleti érdekek nem alapozhatják meg ennek korlátozását.

A miniszterelnök által felkért bizottság szerint azonban van olyan alkotmányos érdek - a lakossági hitelcsődök csökkenése -, amely indokolhatja az alapjogi korlátozás elrendelését. Az adatvédelmi biztos szerint azonban az alapproblémán nem változtatna a lista. Nevezetesen, hogy a hitelintézetek feltételezései szerint a vissza nem fizetett hitelek mögött elsősorban tudatos rosszhiszemű magatartás, az adós körülményeiben, jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett változás áll.

A központi hitelinformációs rendszer (KHR) lakossági feketelistáján 2006 végén 370 ezer magánszemély mintegy 550 ezer mulasztását tartották nyilván.